Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerint a Nemzeti...
A plénum keddi budapesti ülésén az oktatáspolitikus arról beszélt, hogy a tapasztalatokat levonva kellett volna a jövőbeni NAT-ot megalkotni, de arra az elmúlt húsz évben még nem volt példa, hogy a NAT megírásakor ezekre támaszkodtak volna.
Így "kitöltetlen csekket ad" a NAT tervezete a kerettantervek készítőinek, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy a szakmunkásképző iskolák kerettantervei a majdani NAT melyik részét tartalmazzák, de még az sem, hogy abból mennyit valósítsanak meg - tette hozzá.
Megjegyezte: el kellene dönteni azt is, hogy a majdani NAT egy nemzeti minimumot írjon-e elő, vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg. Pokorni Zoltán zavarónak nevezte, hogy a szakképzési és a köznevelési törvények nem ugyanazokat a szakkifejezéseket használják egyes fogalmakra. Kitért arra: a NAT-ot meghatározó kormányrendeletet tavasszal hozzák majd meg, az előzetes elképzelések szerint a kerettanterveket nyáron elkészítik, augusztus végén pedig miniszteri rendeletek lehetnek ezekről.
Az oktatáspolitikus szólt arról: az egész napos iskola "széthúzhatja" az alapismeretek átadásának időintervallumát, nem feltétlenül kell tehát kizárólag délelőtt tartani a tantárgyi órákat. Megfontolandónak mondta továbbá, hogy a tagozatos nevelési formákat hány éves kortól vezessék be.
Utalt azokra az adatokra, miszerint nemzetközi összevetésben Magyarországon az átlagnál több természettudományos tanórát tartanak, de azok szerinte - egyebek mellett a fizikai, kémiai kísérletek hiánya miatt - unalmasak. A NAT-ban leírt természettudományos óraszámok elegendőek, viszont a humán tárgyak óraszáma nemzetközi összehasonlításban kevesebb - mutatott rá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
