Pedagógusok Szakszervezete: 2017-ig maradjon meg a túlórapénz

A köznevelési törvény alapján a tíz éve a pályán dolgozó, főiskolát végzett tanárok bruttó 131 ezer forint helyett...

  • Eduline
Stiller Ákos

A köznevelési törvény alapján a tíz éve a pályán dolgozó, főiskolát végzett tanárok bruttó 131 ezer forint helyett 238 ezer forintot kereshetnének szeptembertől, a kormány viszont úgy döntött, hogy 2013-ban a béremelés hatvan százalékát kapják meg, ami a példában szereplő esetben nettó 43 ezer forintos emelést jelent - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Inforádiónak.

Galló Istvánné kifogásolta, hogy az emeléssel párhuzamosan az új munkaszervezés forma is életbe lép, ami a túlóra fogalmát nem ismeri, és számos pótlék is megszűnt. Így sok pedagógus már nem jár olyan jól az emeléssel. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adatai szerint a tanárok 60 százaléka túlórázott.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, a problémáról hétfőn egyeztettek Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárral. Azt szeretnék elérni, hogy addig fizessék ki a túlórákat, amíg a tanárok nem kapják meg a teljes béremelést. Hozzátette: Hoffmann Rózsa megígérte, hogy ezt az álláspontot képviseli a kormány előtt, július 24-én.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.