„Készséggel elismerem, ebben a kormányban tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lennei, annak a szakács szakmát kell megtanulni” - ezt mondta a szakiskolai közismereti tárgyak leépítéséről a 168 Órának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a PISA-jelentés ugyanazt mondja, amitő.
„Úgy is mondják, hogy Magyarország leszakadó pályára állt. Ha megnézi, mit kifogásolok, kiderül, hogy én is ugyanezen az állásponton vagyok. Azt mondom, hogy a magyar iskolában mechanikusan magolnak, másodlagossá züllött a nyelvtanítás, a digitális technika oktatása. A PISA-jelentés ugyanazt mondja, amit én” - mondta az iparkamara elnöke a 168 Órának. Parragh László a szakiskolai közismereti tárgyak óraszámcsökkentéséről úgy fogalmazott, „ebben a kormánnyal tettestársak” voltak, és amikor arról beszél, hogy az Árpád-házi királyok családfáját felesleges a diákkal magoltatni, a „megoldáshoz közelít”.
„Viszont mondhatok néhány furcsa szakmát, amit a kamarának véleményeznie kell. Szeretném elérni, hogy a hozzájárulásunkra is szükség legyen. Mert létezik például olyan szak, hogy „terminológia”. Az micsoda? „Társadalmi viselkedéselemző.” „Európai lexikográfia.” Nem tartom magam ostoba embernek, de nehezen tudnám megmondani, mi a csudát jelentenek” - tett hozzá.
Parragh László azt is kijelentette, az ő ötlete volt a tankötelezettségi korhatár 15 évre csökkentése (ezt végül túl alacsonynak tartották, így lett 16 év - a szerk.). „Arról van szó, hogy él nálunk egy betokosodott, a világra, a modernitásra egyre kevésbé fogékony „szakértői kör”, amely 25-30 éve ugyanazt mantrázza” - tette hozzá.
Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.
„Nem tartom magam szakértőnek. A valóságot nézem. Abból indulok ki, hogy mi jó a gazdaságnak. Nézzük a dolog pedagógiai oldalát. Képzeljen el egy osztályt, amelybe jár egy háromszorosan bukott diák. Milyen rongáló hatással van a közösségre pusztán azért, mert nem engedi el őt az iskola?” - magyarázta.
Kiemelte: a kamara továbbra is azt szeretné, hogy kötelező legyen a középiskolai felvételi. „Gimnáziumi felvételi ma is létezik, az úgynevezett elitgimnáziumok alkalmazzák. Másutt olyan gyönge osztályok indulnak, amelyekből nincs továbblépés. Ha 2,5-es átlaggal indítanak egy osztályt, azért teszik, hogy a város fenn tudja tartani a hírneves gimnáziumát. Ez pazarlás. Ha rögtön a szakmatanulással kezdenénk, többre jutnánk” - mondta.
Ez sokaknál kiveri a biztosítékot: jön a kötelező középiskolai felvételi, központi keretszámok lesznek
Hatalmas változás jön a közoktatásban 2019-től: kötelező lesz a középiskolai felvételi, és központilag "szabnák meg" a keretszámokat. Palkovics László egy csütörtöki rendezvényen beszélt arról, hogy terveik szerint - az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan - 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
