Politikusok érettségi nélkül: kevesebb a szakiskolai végzettségű képviselő a parlamentben

2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk...

  • Eduline
Túry Gergely

2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk itt írtunk. Közülük Balogh József, Balla Gergő és Wittner Mária nem folytatta országgyűlési képviselőként, így már csak két olyan képviselő van, aki érettségi nélkül dolgozik. Kik ők?

A Fidesz frakciójában ülő Hirt Ferenc 1985-ben szerzett szakmunkás-bizonyítványt a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkásképző Iskolában, és már abban az évben elkezdett villanyszerelőként dolgozni. 1991 óta saját vállalkozásait, a Hirt Autó Kft.-t és a Nagykanizsa Hirt Autó Kft.-t vezeti. Az idén a harmadik parlamenti ciklusát kezdte meg képviselőként. Magyar politikusok diploma nélkül: van, aki 28 éve nem fejezte be az egyetemet.

A szintén fideszes Pócs János a Hatvani Szakmunkás Iskolában tanult, 1981-ben szerzett víz- és gázszerelői szakképesítést. 1998 óta önkormányzati képviselő Jászapátiban, országgyűlési mandátumot először 2010-ben szerzett. Mit tanult Hoffmann, Hiller és Novák Előd? Körbenéztünk a parlamentben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.