Politikusok érettségi nélkül: kevesebb a szakiskolai végzettségű képviselő a parlamentben

2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk...

  • Eduline
Túry Gergely

2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk itt írtunk. Közülük Balogh József, Balla Gergő és Wittner Mária nem folytatta országgyűlési képviselőként, így már csak két olyan képviselő van, aki érettségi nélkül dolgozik. Kik ők?

A Fidesz frakciójában ülő Hirt Ferenc 1985-ben szerzett szakmunkás-bizonyítványt a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkásképző Iskolában, és már abban az évben elkezdett villanyszerelőként dolgozni. 1991 óta saját vállalkozásait, a Hirt Autó Kft.-t és a Nagykanizsa Hirt Autó Kft.-t vezeti. Az idén a harmadik parlamenti ciklusát kezdte meg képviselőként. Magyar politikusok diploma nélkül: van, aki 28 éve nem fejezte be az egyetemet.

A szintén fideszes Pócs János a Hatvani Szakmunkás Iskolában tanult, 1981-ben szerzett víz- és gázszerelői szakképesítést. 1998 óta önkormányzati képviselő Jászapátiban, országgyűlési mandátumot először 2010-ben szerzett. Mit tanult Hoffmann, Hiller és Novák Előd? Körbenéztünk a parlamentben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.