Politikusok érettségi nélkül: kevesebb a szakiskolai végzettségű képviselő a parlamentben

2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk...

  • Eduline
Túry Gergely

2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk itt írtunk. Közülük Balogh József, Balla Gergő és Wittner Mária nem folytatta országgyűlési képviselőként, így már csak két olyan képviselő van, aki érettségi nélkül dolgozik. Kik ők?

A Fidesz frakciójában ülő Hirt Ferenc 1985-ben szerzett szakmunkás-bizonyítványt a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkásképző Iskolában, és már abban az évben elkezdett villanyszerelőként dolgozni. 1991 óta saját vállalkozásait, a Hirt Autó Kft.-t és a Nagykanizsa Hirt Autó Kft.-t vezeti. Az idén a harmadik parlamenti ciklusát kezdte meg képviselőként. Magyar politikusok diploma nélkül: van, aki 28 éve nem fejezte be az egyetemet.

A szintén fideszes Pócs János a Hatvani Szakmunkás Iskolában tanult, 1981-ben szerzett víz- és gázszerelői szakképesítést. 1998 óta önkormányzati képviselő Jászapátiban, országgyűlési mandátumot először 2010-ben szerzett. Mit tanult Hoffmann, Hiller és Novák Előd? Körbenéztünk a parlamentben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.