2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk...
2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett - róluk itt írtunk. Közülük Balogh József, Balla Gergő és Wittner Mária nem folytatta országgyűlési képviselőként, így már csak két olyan képviselő van, aki érettségi nélkül dolgozik. Kik ők?
A Fidesz frakciójában ülő Hirt Ferenc 1985-ben szerzett szakmunkás-bizonyítványt a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkásképző Iskolában, és már abban az évben elkezdett villanyszerelőként dolgozni. 1991 óta saját vállalkozásait, a Hirt Autó Kft.-t és a Nagykanizsa Hirt Autó Kft.-t vezeti. Az idén a harmadik parlamenti ciklusát kezdte meg képviselőként. Magyar politikusok diploma nélkül: van, aki 28 éve nem fejezte be az egyetemet.
A szintén fideszes Pócs János a Hatvani Szakmunkás Iskolában tanult, 1981-ben szerzett víz- és gázszerelői szakképesítést. 1998 óta önkormányzati képviselő Jászapátiban, országgyűlési mandátumot először 2010-ben szerzett. Mit tanult Hoffmann, Hiller és Novák Előd? Körbenéztünk a parlamentben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
