Ezek a topgimnáziumok már közzétették a végleges felvételi jegyzéküket
ELTE Radnóti, Madách, Lovassy - mutatjuk, hogy melyik középiskolák töltötték fel a honlapjukra a végleges felvételi jegyzéküket.
MTI / Kovács Attila
Palkovics László, a Pedagógusok Szakszervezete és a két zalai tankerületi központ által szervezett Zala megyei köznevelési fórumon az elmúlt 40 hónapban az oktatásban elért eredményekről, változásokról szólva egyebek mellett arról beszélt, hogy a mai gyerekek "nem rosszabbak, mint mi voltunk", de el kell fogadnunk, hogy mások, és ehhez kell igazodnunk.
A mai három-ötévesek információhoz való jutásának lehetőségei jelentős mértékben megváltoztak, az iskolarendszer és a pedagógustársadalom azonban még nem nagyon követte ezt a változást - említette az államtitkár.
A zalai oktatási intézmények vezetői számára tartott előadásában az oktatást érő globális kihívások között említette, hogy a technológia változása új követelményeket támaszt a leendő munkavállalókkal szemben. Ez munkakörök megszűnésével, illetve új, ma még ismeretlen szakmák létrejöttével is együtt jár, de az orvosokhoz, ápolókhoz hasonlóan a pedagógusok munkáját sem nagyon lehet robotizálni - jelezte.
"Vigyázni kell a túl pozitív és a túl negatív véleményekkel"
Palkovics László részletesen beszélt arról, hogy a humán területet, a köznevelés tartalmi ügyeit, a gazdálkodási gondokat és az akkor létező KLIK működését illette a legtöbb kritika. Az iskolák jelzései alapján két éve is még a leggyakoribb problémák közé tartozott a magas óraszám - a tanulók és a pedagógusok számára is -, az intézmények hiányzó önálló gazdálkodása, a pedagógusok minősítési rendszerének hibái, amelyekre a remények szerint a formálódó új Nemzeti Alaptanterv (NAT) adhat megoldást - mondta.
Palkovics szerint az iskolaállamosítás és az életpályamodell miatt javultak a szövegértési készségek
Állami fenntartásba kerültek az iskolák, biztonságosabbak a működési körülmények, és a pedagóguséletpálya-modell is érezteti a hatását - Palkovics László oktatási államtitkár szerint ezért értek el jobb eredményt a negyedikes diákok a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, mint 2011-ben. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
Kitért a nemzetközi felmérések eredményeire, amelyek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy "vigyázni kell a túl pozitív és a túl negatív véleményekkel". Úgy fogalmazott, hogy a Pisa-felmérés alapján a magyar iskolaszerkezet struktúrájában a gimnáziumokkal nem volt gond, de a szakiskolák, szakgimnáziumok oktatási színvonalát növelni kell. A matematika és a természettudományok terén jó eredményeink vannak, az értő olvasás mérése alapján Németországot és Ausztriát is megelőzik a negyedik osztályosok eredményei, de "ezután valami elkezd romlani", amin változtatni kell - mondta Palkovics László.
"Az lenne az iskola feladata, hogy örüljön tanulni a gyerek" - mondta a szakpolitikus, hozzátéve, hogy azokban az országokban jó az iskolarendszer, ahol az iskolák és a tanárok között is jó az együttműködés.
Kiemelte az iskolák esélyteremtő szerepét, amiben már vannak eredmények, de a magyar iskolarendszer jelenleg csak az átlagos gyerekeket tudja jól kezelni, a "felfelé vagy lefelé kilógókat már nehezen", és a szociális helyzetből adódó hátrányokat sem képes megfelelően kezelni.
Palkovics László beszélt arról is, hogy 2010-ben a bölcsődéktől az egyetemekig 1500 milliárd forintot fordítottak az oktatásra központi és európai uniós támogatásokból. Ez az összeg 2017-re 1900 milliárdra emelkedett, a 2018-as terv szerint pedig 2300 milliárd forintot tesz ki. Közölte, 2010-ben - a felnőttoktatást is beleértve - 2,1 millióan tanultak Magyarországon, ez a szám tavaly 1,9 millióra csökkent.
Az oktatási rendszerben alkalmazottak száma - összességében néhány ezres csökkenéssel - 190 ezer körül alakul, de a Klebelsberg Központnál 5 ezerrel nőtt a pedagógusok létszáma, főként fejlesztő pedagógusokból pedig még létszámnövelésre lenne szükség - mondta.
Két új NAT készülhet
Zajlik a NAT felülvizsgálata, amelynek fontos eleme a digitális tudás javítása - a gyerekek és a pedagógusok számára egyaránt -, a taneszközök fejlesztése, például a sajátos nevelési igényű gyerekek vagy a nemzetiségi intézmények számára - közölte Palkovics László.
"Paradigmaváltásra van szükség" az iskolarendszer különböző szintjeinek egymásra épülésében - emelte ki az államtitkár, jelezve, hogy "nem jól kezeljük az óvoda-iskola átmenetet", az alsó és felső tagozat, valamint az általános iskola és a középiskola közötti átmenetet, ugyanakkor látszanak már az eredményei a kötelező óvodáztatásnak. Lehetséges, hogy két alaptanterv lesz, külön az általános és külön a középiskoláknak, amelyek egymásra épülnek majd - mondta Palkovics László.
Megint átszabják a tanárképzést, szűkítik az ismeretek körét: jön az új NAT
Tanulni kell megtanítani a gyermekeket, mert nem tudni, hogy aki most kezdi az iskolát, milyen világban kezd majd dolgozni a diplomája megszerzése után - jelentette ki a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos kedden Budapesten, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, tájékoztatást adva az új Nat helyzetéről.
Arról is említést tett, hogy a gazdasági lehetőségek javulásának köszönhetően - igazodva a más területeken zajló béremelésekhez - a következő kormányzati ciklus elején várhatóan ismét foglalkoznak a pedagógusok jövedelmével.
