Csépe Valéria úgy fogalmazott, hogy az oktatás mindig rohan a társadalom és a gazdaság kihívásai után, ezért az alapkészségek megerősítésére, a kompetenciák meghatározására van szükség. Nem ismert, hogy milyen szakmák lesznek például 2034-ben - jegyezte meg.
Az új Nat bevezetésének céldátuma 2019. szeptember 1-je, a feladat az, hogy egy tudományosan megalapozott, koherens javaslatrendszert dolgozzanak ki - mondta a miniszteri biztos, hozzátéve: a cél egy időtálló alaptanterv, a korábbiak ugyanis alig értek meg többet öt évnél. Az ismeretek körét szűkítik, a készségekét bővítik, és egyértelműen jelölik a kompetenciarendszereket.
A társadalmi egyeztetést a minisztériumnak kell majd elvégeznie, és dönteni kell arról, hogyan lehet felmenő rendszerben bevezetni az új Natot. Meg kell válaszolni azokat a kérdéseket, hogy ehhez milyen feltételek adottak, és mik a kockázatok - sorolta Csépe Valéria.
Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe - foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában. Nemrég jelentette meg Az iskola jövője című kötetét, ebből az apropóból kérdezte az e heti HVG Radó Pétert.
Hangsúlyozta, hogy elodázhatatlan a pedagógusképzés megújítása, valamint a majdani e-tankönyveket, okostankönyveket érintő reformok végrehajtása. Ma még nagyon kevés a megértést segítő számítógépes program - közölte.
Lényeges, hogy a pedagógusokat, a szülőket és a gyermekeket egyaránt bevonják. Nem lehet úgy módosításokat bevezetni, hogy azokat az érintettek többsége nem tekinti magáénak - nyomatékosította. Többször is kiemelte, hogy az ő feladata nem politikai, hanem szakmai. Bár a szakmán belül is vannak viták, a szakma egy, nincs belőle kormánypárti és ellenzéki - hangoztatta. A dokumentumban szerinte meg kell jelennie a méltányosságnak, egyebek mellett a sajátos nevelési igényű tanulók és a nemzetiségek szempontjainak.
Farkas Gergely (Jobbik) felvetette, hogy a diákok túlterheltek. A miniszteri biztos azt mondta, a túlterheltség akkor is csökken, ha élményt jelent az iskolai munka. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kedvet, a frontális oktatás háttérbe szorítását nem a Nat fogja meghatározni. Csépe Valéria elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes helyeken heti negyven órát tanulnak a gyermekek. Ezt nem bírja a kognitív rendszer - szögezte le.
Farkas Gergely a nyelvtudás jelentőségére is kitért. A miniszteri biztos úgy reagált, a nyelvoktatásnak nem a szótárról és a nyelvtanról kellene szólnia, azonban ezt sem a Nat határozza meg, hanem a pedagógiai gyakorlat. Nem a nyelvvizsga a cél, hanem hogy nyolcadik osztály végére tudjanak kommunikálni a fiatalok külföldi nyelven.
Ikotity István (LMP) azt kérdezte, hogy mennyi idő alatt szervesül egy új alaptanterv. Csépe Valéria úgy felelt: öt-tíz évnek el kell telnie, amíg változás lesz. Szavai szerint a pedagógustársadalom jelentős része mellett elszaladt a digitális forradalom, és az infrastruktúra sem megfelelő, ez ügyben azonban ő nem tud mit tenni.
Hiller István (MSZP) kijelentette, hogy azért kell miniszteri biztos a területre, mert a minisztérium nem képes ellátni a feladatait. A tankötelezettség korhatárának leszállítását gyalázatosnak nevezte. Csépe Valéria megjegyezte, hogy erről nem a Nat rendelkezik.
Dunai Mónika (Fidesz) üdvözölte, hogy megújítják a pedagógusképzést, ennek hiányában ugyanis - érvelt - nem lehet egyről a kettőre lépni. Azt mondta, a kilencosztályos iskolát úgy kellene bevezetni, hogy az első évfolyam tájékán iktatnak be még egyet. Dúró Dóra (Jobbik) fontosnak nevezte, hogy a pedagógusoknak ne adminisztrációval kelljen eltölteniük az idejük nagy részét.
Csépe Valéria szólt arról, hogy a magyar felnőttek jelentős része nem tud törtekkel számolni, és nem ismeri a kamatos kamatot. Azt kérte a bizottság tagjaitól, legyenek türelemmel, amíg jövőre kiérlelt anyagok kerülnek az asztalra. Egyelőre semmi sincs eldöntve - mondta.
A hazafias nevelést nevelési célként határozták meg a Nemzeti alaptantervben, és nem lehet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos - közölte a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításának koordinációjáért felelős miniszteri biztos csütörtökön Székesfehérváron. Sipos Imre a Hazafiság iskolája elnevezésű pedagógiai módszerrel foglalkozó rendezvényen rámutatott arra, a hazafias nevelés célja, hogy tudatosítsa a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá nevelje őket.
