Radikális változás előtt állnak a szakképző iskolák

Gyökeresen átalakítaná a szakképzési centrumok struktúráját, ha valóban bevezetnék a kancellári rendszert – véli a Pedagógusok Szakszervezete.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Stiller Ákos

A szakképzési centrumok kancellári rendszerének kialakításáról szóló javaslat társadalmi egyeztetés nélkül került fel a parlament honlapjára, ráadásul a hosszú hétvége előtt, október 31-én, a késő esti órákban – írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete, amely azt kéri az innovációs tárcától és a kormánytól, hogy dolgozzák át a törvényjavaslatot.

A szakszervezet - amely szerint a kancellári rendszer bevezetése példa nélküli változtatást jelentene - részletes véleményét november 7-én küldte el a minisztériumnak. „A szakképzéssel foglalkozó iskolákba olyan felelős vezető (kancellár) kerülne, akinek végzettsége és szakmai tapasztalata nem felel meg sem a nemzeti köznevelési, sem a szakképzési, sem az államháztartási törvény jelenleg érvényes előírásainak. A kancellár a tervezet értelmében hatásköröket vonna el a köznevelési intézmény vezetőjétől és gazdasági vezetőjétől" - írják, hozzátéve: a javaslat nem támasztja alá tényekkel, miért kell átalakítani a szakképzési centrumok gazdálkodását ilyen radikálisan.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint számolni kell azzal a kockázattal, hogy a változással megszakadna "az a szerves fejlődés, konszolidáció", amely kialakult a szakképzési intézmények többszöri fenntartóváltása után, „ráadásul beiskolázási időszakban bizonytalanítanák el az iskolák vezetőit, pedagógusait, a szülőket és a diákokat, ami senkinek sem lehet érdeke”.

Kancellárokat küldenének a szaképzési centrumokba is?

A szakképzésben is kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért egy új törvényjavaslat szerint. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a benyújtó, mivel ezt a területet elvették az oktatást irányító tárcától. Úgy fogalmaz az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára" tervezik ezt a lépést - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.