Radikális változás előtt állnak a szakképző iskolák

Gyökeresen átalakítaná a szakképzési centrumok struktúráját, ha valóban bevezetnék a kancellári rendszert – véli a Pedagógusok Szakszervezete.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Stiller Ákos

A szakképzési centrumok kancellári rendszerének kialakításáról szóló javaslat társadalmi egyeztetés nélkül került fel a parlament honlapjára, ráadásul a hosszú hétvége előtt, október 31-én, a késő esti órákban – írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete, amely azt kéri az innovációs tárcától és a kormánytól, hogy dolgozzák át a törvényjavaslatot.

A szakszervezet - amely szerint a kancellári rendszer bevezetése példa nélküli változtatást jelentene - részletes véleményét november 7-én küldte el a minisztériumnak. „A szakképzéssel foglalkozó iskolákba olyan felelős vezető (kancellár) kerülne, akinek végzettsége és szakmai tapasztalata nem felel meg sem a nemzeti köznevelési, sem a szakképzési, sem az államháztartási törvény jelenleg érvényes előírásainak. A kancellár a tervezet értelmében hatásköröket vonna el a köznevelési intézmény vezetőjétől és gazdasági vezetőjétől" - írják, hozzátéve: a javaslat nem támasztja alá tényekkel, miért kell átalakítani a szakképzési centrumok gazdálkodását ilyen radikálisan.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint számolni kell azzal a kockázattal, hogy a változással megszakadna "az a szerves fejlődés, konszolidáció", amely kialakult a szakképzési intézmények többszöri fenntartóváltása után, „ráadásul beiskolázási időszakban bizonytalanítanák el az iskolák vezetőit, pedagógusait, a szülőket és a diákokat, ami senkinek sem lehet érdeke”.

Kancellárokat küldenének a szaképzési centrumokba is?

A szakképzésben is kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért egy új törvényjavaslat szerint. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a benyújtó, mivel ezt a területet elvették az oktatást irányító tárcától. Úgy fogalmaz az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára" tervezik ezt a lépést - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.