PSZ: kik szavazták meg a pedagóguskar küldöttgyűlésének tagjait?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a Nemzeti Pedagógus Kar megalakításának folyamata nem felel meg az átláthatóság követelményének - ezt az érdekvédelmi szervezet közölte csütörtökön. A kar június 14-én tartja alakuló ülését.

  • MTI
Fazekas István

Mivel nem ismertek, nyilvánosak azok a szabályok, amelyek alapján megválasztották az országos küldöttgyűlés tagjait, a PSZ felszólította az előkészítő bizottságot, haladéktalanul tegye közzé a szavazáson részt vevők és az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát is - ismerteti a közlemény. Kíváncsiak továbbá a szavazatok feldolgozásának menetére, valamint azokra a garanciális szabályokra, amelyekből megállapítható a választások menete és tisztasága.

Az érdekvédők megállapították: az elkészült alapszabály-tervezet rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógustársadalom fölé helyezett rendfenntartó szervezetként működjön. Azt követelik, a pedagóguskar minden fóruma, minden tevékenysége legyen nyilvános, legyen a tagság által közvetlenül követhető.

A pedagóguskar - amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek - az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. 

A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladata, hogy ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét, amelyek a kar működésének jogi kereteit biztosítják. A kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.

A kar június 14-i alakuló ülésén a 125 tagú küldöttgyűlés - mint legfőbb döntéshozó szerv - elfogadja az alapszabályt és megválasztja a tisztségviselőket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.