PSZ: mondjanak nemet az etikai kódexre

Nyílt levélben kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti pedagóguskar tagjait, hogy a kar november 14-i közgyűlésének napirendjéről vegyék le az etikai kódexet, ne járuljanak hozzá annak kiadásához. Szerintük ugyanis alkotmányt sértene, ha a pedagóguskar magatartási szabályokat állapítana meg.

  • MTI
Shutterstock

A pedagógusszervezet levélben felidézte, hogy korábban az Alkotmánybírósághoz fordultak, és azt kérik: állapítsák meg, hogy a nemzeti köznevelési törvénynek az etikai kódex megalkotására és kiadására vonatkozó rendelkezései sértik az alaptörvényt.

Még több hasznos infó

„Nem tudnak mit kezdeni” azzal, hogy a tanárok nem akarják az etikai kódexet

"Besúgórendszert akarnak építeni" - tiltakoznak a tanárok a PÖCS ellen

„A tanárokat nem kell erkölcsileg is rendszabályozni” – tiltakoznak az etikai kódex ellen

Hozzátették, általános kötelező magatartási szabályt az alaptörvény és az abban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabállyal lehet megállapítani. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar nem szerepel az alaptörvényben és így nem alkothat jogszabályt, olyan etikai kódex elfogadására készül, amely általános kötelező magatartási szabályokat állapít meg, és amelyek megsértése esetén etikai eljárás lefolytatására van lehetőség.

A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri a kar országos küldöttgyűlésének tagjait, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig ne fogadják el az etikai kódexet, azt a november 14-ei küldöttgyűlés napirendjéről vegyék le. Ha mégis tárgyalnának az etikai kódexről, akkor a szavazatukkal ne járuljanak hozzá a kiadásához, utasítsák el annak elfogadását - írták.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.