PSZ: mondjanak nemet az etikai kódexre

Nyílt levélben kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti pedagóguskar tagjait, hogy a kar november 14-i közgyűlésének napirendjéről vegyék le az etikai kódexet, ne járuljanak hozzá annak kiadásához. Szerintük ugyanis alkotmányt sértene, ha a pedagóguskar magatartási szabályokat állapítana meg.

  • MTI
Shutterstock

A pedagógusszervezet levélben felidézte, hogy korábban az Alkotmánybírósághoz fordultak, és azt kérik: állapítsák meg, hogy a nemzeti köznevelési törvénynek az etikai kódex megalkotására és kiadására vonatkozó rendelkezései sértik az alaptörvényt.

Hozzátették, általános kötelező magatartási szabályt az alaptörvény és az abban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabállyal lehet megállapítani. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar nem szerepel az alaptörvényben és így nem alkothat jogszabályt, olyan etikai kódex elfogadására készül, amely általános kötelező magatartási szabályokat állapít meg, és amelyek megsértése esetén etikai eljárás lefolytatására van lehetőség.

A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri a kar országos küldöttgyűlésének tagjait, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig ne fogadják el az etikai kódexet, azt a november 14-ei küldöttgyűlés napirendjéről vegyék le. Ha mégis tárgyalnának az etikai kódexről, akkor a szavazatukkal ne járuljanak hozzá a kiadásához, utasítsák el annak elfogadását - írták.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.