A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, azt kérik, a testület...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, azt kérik, a testület állapítsa meg, hogy a köznevelési törvény ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal, és semmisítse meg a jogszabályt. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a PSZ már decemberben is az Alkotmánybírósághoz fordult, a köznevelési törvény alkotmányellenességének megállapításáért.
A PSZ szerint azonban nemcsak a 2011 végéig hatályos alkotmánnyal, hanem a januárban hatályba lépett új alaptörvénnyel is ellentétes a köznevelési törvény, ezért kérik annak megsemmisítését - olvasható a szakszervezet honlapján közzétett dokumentumban.
A szakszervezet a Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének címzett levelében többi között rámutat arra, hogy a köznevelésről szóló törvény jelenlegi formájában nem hajtható végre.
Véleményük szerint a törvény rendelkezései alapján lehetőség nyílik arra, hogy a rendszerből több tízmilliárd forintot kivonjanak, és több tízezer álláshelyet megszüntessenek. A foglalkoztatás szabályai nem biztosítják minden, azonos csoportba tartozó foglalkoztatott részére a belépést az előmeneteli rendszerbe, indokolatlanul különbséget tesznek az azonos feladatban közreműködők között.
A törvény egésze, a szabályozás várható össztársadalmi hatása a művelődéshez való jog, a szülő gyermeke neveléséhez kapcsolódó jogának érvényesülését sérti - írták. A köznevelésről szóló törvény alkalmazása következtében megítélésük szerint lényegesen csökken az érettségihez jutók száma; ezen belül is a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma.
A szakközépiskolában jelentősen csökken az általános műveltséget megalapozó ismeretekre fordítható időkeret, míg a szakiskolába járók részére minimális idő lesz e feladatokra. A szakközépiskola szakirányú továbbtanulásra készít fel, így az ott érettségizettek felsőoktatási esélyei lényegesen csökkennek - emelték ki.
Azt írták: a törvény kifejezett célja az állami kötelezettség csökkentése a köznevelésben, annak ellenére, hogy egyébként "totális államosítás" valósul meg. Az PSZ szerint az új rendelkezések nem garantálják az alkotó pedagógiai légkör kialakulását, ezért romlanak a munkafeltételek. Kitértek arra is, hogy a köznevelés irányítási-működési rendszerének állami kisajátítása erősen korlátozza az érdekegyeztetés minden formáját. Ezzel - tették hozzá - sérül a Pedagógusok Szakszervezetének alaptörvényben biztosított joga.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
