Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI / Máthé Zoltán
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, azt kérik, a testület állapítsa meg, hogy a köznevelési törvény ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal, és semmisítse meg a jogszabályt. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a PSZ már decemberben is az Alkotmánybírósághoz fordult, a köznevelési törvény alkotmányellenességének megállapításáért.
A PSZ szerint azonban nemcsak a 2011 végéig hatályos alkotmánnyal, hanem a januárban hatályba lépett új alaptörvénnyel is ellentétes a köznevelési törvény, ezért kérik annak megsemmisítését - olvasható a szakszervezet honlapján közzétett dokumentumban.
A szakszervezet a Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének címzett levelében többi között rámutat arra, hogy a köznevelésről szóló törvény jelenlegi formájában nem hajtható végre.
Véleményük szerint a törvény rendelkezései alapján lehetőség nyílik arra, hogy a rendszerből több tízmilliárd forintot kivonjanak, és több tízezer álláshelyet megszüntessenek. A foglalkoztatás szabályai nem biztosítják minden, azonos csoportba tartozó foglalkoztatott részére a belépést az előmeneteli rendszerbe, indokolatlanul különbséget tesznek az azonos feladatban közreműködők között.
A törvény egésze, a szabályozás várható össztársadalmi hatása a művelődéshez való jog, a szülő gyermeke neveléséhez kapcsolódó jogának érvényesülését sérti - írták. A köznevelésről szóló törvény alkalmazása következtében megítélésük szerint lényegesen csökken az érettségihez jutók száma; ezen belül is a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma.
A szakközépiskolában jelentősen csökken az általános műveltséget megalapozó ismeretekre fordítható időkeret, míg a szakiskolába járók részére minimális idő lesz e feladatokra. A szakközépiskola szakirányú továbbtanulásra készít fel, így az ott érettségizettek felsőoktatási esélyei lényegesen csökkennek - emelték ki.
Azt írták: a törvény kifejezett célja az állami kötelezettség csökkentése a köznevelésben, annak ellenére, hogy egyébként "totális államosítás" valósul meg. Az PSZ szerint az új rendelkezések nem garantálják az alkotó pedagógiai légkör kialakulását, ezért romlanak a munkafeltételek. Kitértek arra is, hogy a köznevelés irányítási-működési rendszerének állami kisajátítása erősen korlátozza az érdekegyeztetés minden formáját. Ezzel - tették hozzá - sérül a Pedagógusok Szakszervezetének alaptörvényben biztosított joga.
