A kormány megígérte tavaly a Pedagógusok Sztrájkbizottságának, hogy magasabb bért kaphatnak az osztályfőnökök és a munkaközösségi vezetők, ám ez a legtöbbek számára érzékelhetetlen maradt.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt szerde reggel a HírTv vendége, aki emlékeztetett a tavalyi sztrájkbizottsági tárgyalások eredményeire, melynek egyik pontja az osztályfőnökök és munkaközösségi vezetők pótlékainak emelése volt.
A PSZ tapasztalata szerint a gyakorlatban hiába van meghatározva egy minimum és egy maximum bérpótlék, ugyanis a legtöbb esetben a legkisebb összeget ítélik meg az osztályfőnököknek. A sztrájkbizottság ezért arról állapodott meg a kormánnyal, hogy egy közepes összeghez közelítsen az átlagos pótlék, ami már érzékelhető pénzösszeget jelent, ugyanakkor meghagyva a lehetőséget, hogy a teljesítmény szerint akár több is adható legyen.
A különbség az osztályfőnöki fizetések között 10-20 ezer forint is lehet havonta - emelte ki Galló Istvánné.
Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár távozása és Maruzsa Zoltán érkezése kapcsán a PSZ elnöke elmondta, hogy nekik a sztrájkbizottsági tárgyalások során nem Sipos személyével volt gondjuk, hanem azzal, hogy helyettes államtitkári minőségében nem volt felhatalmazva semmilyen megállapodás megkötésére, nem úgy, mint Palkovics László államtitkár, vagy Balog Zoltán miniszter.
Valamivel nagyon elcsúszott a megújított Klik
Még mindig nincs működési szabályzata a tankerületeknek. Továbbra sincsenek meg az egyes tankerületi központok működésének részleteit rögzítő szervezeti és működési szabályzatok (szmsz) - írja a Magyar Nemzet. A tankerületi központok január 1-je óta működnek, de nincs elérhető szabályzat a működésükkel kapcsolatban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
