Odacsapott a diákok eredményeivel büszkélkedő államtitkárnak a PDSZ: "ebből nem kérünk"

"A hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk" - írja a friss PIRLS-eredményekről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, 554 pontot ért el.

„A 2016-ban végzett PIRLS mérés adataiból kiderül, hogy a negyedik évfolyamba járó kisdiákjaink szövegértése kifejezetten jó. Mi következik ebből? Beigazolódni látszik az az állítás, miszerint az alsó tagozaton jellemzően rendben mennek a dolgok. Igaz ez a tetszőlegesen kiválasztott és vizsgált 150 iskola gyermekeire és pedagógusaira, akik eredményesen, és hatékonyan végzik/végezték munkájukat” - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A PDSZ hozzáteszi: az elért eredmény (a vizsgált országok versenyében a felső harmadban vagyunk!) nem a központosítás, még kevésbé a pedagóguséletpálya-modell, de nem is a 2015-ben bevezetett kötelező óvodába járásnak köszönhető. „Nyugodtan kijelenthetjük, nincs közük hozzá” - írják.

„Ettől még szemernyit sem változik aktuális és siralmas PISA besorolásunk. Nem lesz több esélye az életben való boldoguláshoz a zsákutcás szakképzésbe terelt soktízezernyi diáknak, s nem látszik reménysugár a szegregáció átkának felszámolására sem” - olvasható a közleményben, amelyben a diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak gratulálnak, ugyanakkor azt is kijelentik: "a hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk".

Iskolaállamosítás? Az államtitkár szerint ezért javult a diákok szövegértési készsége

Palkovics László oktatási államtitkár elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy az iskolák állami átvétele miatt javult a negyedikes diákok szövegértési készsége. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.