"A hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk" - írja a friss PIRLS-eredményekről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, 554 pontot ért el.
„A 2016-ban végzett PIRLS mérés adataiból kiderül, hogy a negyedik évfolyamba járó kisdiákjaink szövegértése kifejezetten jó. Mi következik ebből? Beigazolódni látszik az az állítás, miszerint az alsó tagozaton jellemzően rendben mennek a dolgok. Igaz ez a tetszőlegesen kiválasztott és vizsgált 150 iskola gyermekeire és pedagógusaira, akik eredményesen, és hatékonyan végzik/végezték munkájukat” - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A PDSZ hozzáteszi: az elért eredmény (a vizsgált országok versenyében a felső harmadban vagyunk!) nem a központosítás, még kevésbé a pedagóguséletpálya-modell, de nem is a 2015-ben bevezetett kötelező óvodába járásnak köszönhető. „Nyugodtan kijelenthetjük, nincs közük hozzá” - írják.
„Ettől még szemernyit sem változik aktuális és siralmas PISA besorolásunk. Nem lesz több esélye az életben való boldoguláshoz a zsákutcás szakképzésbe terelt soktízezernyi diáknak, s nem látszik reménysugár a szegregáció átkának felszámolására sem” - olvasható a közleményben, amelyben a diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak gratulálnak, ugyanakkor azt is kijelentik: "a hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk".
Iskolaállamosítás? Az államtitkár szerint ezért javult a diákok szövegértési készsége
Palkovics László oktatási államtitkár elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy az iskolák állami átvétele miatt javult a negyedikes diákok szövegértési készsége. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
