Odacsapott a diákok eredményeivel büszkélkedő államtitkárnak a PDSZ: "ebből nem kérünk"

"A hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk" - írja a friss PIRLS-eredményekről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, 554 pontot ért el.

„A 2016-ban végzett PIRLS mérés adataiból kiderül, hogy a negyedik évfolyamba járó kisdiákjaink szövegértése kifejezetten jó. Mi következik ebből? Beigazolódni látszik az az állítás, miszerint az alsó tagozaton jellemzően rendben mennek a dolgok. Igaz ez a tetszőlegesen kiválasztott és vizsgált 150 iskola gyermekeire és pedagógusaira, akik eredményesen, és hatékonyan végzik/végezték munkájukat” - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A PDSZ hozzáteszi: az elért eredmény (a vizsgált országok versenyében a felső harmadban vagyunk!) nem a központosítás, még kevésbé a pedagóguséletpálya-modell, de nem is a 2015-ben bevezetett kötelező óvodába járásnak köszönhető. „Nyugodtan kijelenthetjük, nincs közük hozzá” - írják.

„Ettől még szemernyit sem változik aktuális és siralmas PISA besorolásunk. Nem lesz több esélye az életben való boldoguláshoz a zsákutcás szakképzésbe terelt soktízezernyi diáknak, s nem látszik reménysugár a szegregáció átkának felszámolására sem” - olvasható a közleményben, amelyben a diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak gratulálnak, ugyanakkor azt is kijelentik: "a hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk".

Iskolaállamosítás? Az államtitkár szerint ezért javult a diákok szövegértési készsége

Palkovics László oktatási államtitkár elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy az iskolák állami átvétele miatt javult a negyedikes diákok szövegértési készsége. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.