"Időhiány": ezért nem egyeztettek a szakképzési tanáccsal a kancellárokról?

A kormány anélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna a Szakképzési Innovációs Tanács véleményét – közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Fazekas István

Azt írják közleményükben, hogy a PDSZ a Szakképzési Innovációs Tanácsnak (SZIT) alakulása, szeptember óta tagja. „Ezt a tanácsadó testületet azzal a céllal hívta össze az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy az átalakításra szoruló szakképzés jogszabályi hátterére az érintettekkel közösen, azokat már az előkészítő folyamatba bevonva tegyen javaslatot. A SZIT a demokrácia elvárásainak megfelelően kezdte meg működését, ám ebbe a működésbe nemrégiben zavar jelentkezett, hiszen a kormány a nélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről (pl. kancellári rendszer), hogy kikérte volna az általa elsősorban e célból létrehozott testület véleményét” - írják.

A szakszervezet szerint amikor ezt szóvá tették a SZIT legutóbbi ülésén, a minisztérium időhiánnyal magyarázta az eljárást. „Azóta lezajlott a javaslat általános vitája. Nagyon sajnáljuk, hogy így történt, hiszen a Szakképzési Innovációs Tanácsban valóban konstruktív munka folyik, s a jelenlegi politikai közegben ez nagy és úgy tűnik, igen törékeny érték” – írják.

Hozzáteszik: ha hasonló súlyú, a szakszervezet demokráciáról alkotott felfogásával össze nem egyeztethető esetet tapasztal, mérlegelni fogja a további együttműködés lehetőségeit.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szakképzési centrumok kancellári posztjának létrehozásáról szóló törvényjavaslatot Palkovics László innovációs miniszter nyújtotta be. Úgy fogalmazott az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára” tervezik ezt a lépést

Kancellárokat küldenének a szaképzési centrumokba is?

A szakképzésben is kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért egy új törvényjavaslat szerint. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a benyújtó, mivel ezt a területet elvették az oktatást irányító tárcától. Úgy fogalmaz az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára" tervezik ezt a lépést - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.