"Időhiány": ezért nem egyeztettek a szakképzési tanáccsal a kancellárokról?

A kormány anélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna a Szakképzési Innovációs Tanács véleményét – közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Fazekas István

Azt írják közleményükben, hogy a PDSZ a Szakképzési Innovációs Tanácsnak (SZIT) alakulása, szeptember óta tagja. „Ezt a tanácsadó testületet azzal a céllal hívta össze az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy az átalakításra szoruló szakképzés jogszabályi hátterére az érintettekkel közösen, azokat már az előkészítő folyamatba bevonva tegyen javaslatot. A SZIT a demokrácia elvárásainak megfelelően kezdte meg működését, ám ebbe a működésbe nemrégiben zavar jelentkezett, hiszen a kormány a nélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről (pl. kancellári rendszer), hogy kikérte volna az általa elsősorban e célból létrehozott testület véleményét” - írják.

A szakszervezet szerint amikor ezt szóvá tették a SZIT legutóbbi ülésén, a minisztérium időhiánnyal magyarázta az eljárást. „Azóta lezajlott a javaslat általános vitája. Nagyon sajnáljuk, hogy így történt, hiszen a Szakképzési Innovációs Tanácsban valóban konstruktív munka folyik, s a jelenlegi politikai közegben ez nagy és úgy tűnik, igen törékeny érték” – írják.

Hozzáteszik: ha hasonló súlyú, a szakszervezet demokráciáról alkotott felfogásával össze nem egyeztethető esetet tapasztal, mérlegelni fogja a további együttműködés lehetőségeit.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szakképzési centrumok kancellári posztjának létrehozásáról szóló törvényjavaslatot Palkovics László innovációs miniszter nyújtotta be. Úgy fogalmazott az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára” tervezik ezt a lépést

Kancellárokat küldenének a szaképzési centrumokba is?

A szakképzésben is kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért egy új törvényjavaslat szerint. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a benyújtó, mivel ezt a területet elvették az oktatást irányító tárcától. Úgy fogalmaz az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára" tervezik ezt a lépést - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.