Mikor jár pénz az iskolai helyettesítésért? A PDSZ elmagyarázza

A helyettesítésekről tett közzé részletes állásfoglalást a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

  • Eduline
Túry Gergely

„Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem jogellenes az a gyakorlat, amikor a pedagógusokat az iskolában ún. helyettesítési ügyelet órákra osztják be, azaz meghatározzák, hogy a

hét munkanapjainak egy részében - a kötött munkaidő terhére – bizonyos órákban rendelkezésre kell állni, hogy adott esetben be lehessen a pedagógust osztani helyettesítésre” – írja

a Facebookon közzétett állásfoglalásában

a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A szakszervezet szerint ezek az órák - ha a pedagógus ténylegesen ez idő alatt nem végez munkát - ügyeletnek minősülnek, amely után a Munka törvénykönyve szerint negyven százalék bérpótlék jár. Ha munkát is végezni – például egy távollévő pedagógus óráját megtartani –, ötven százalék bérpótlék jár a tanároknak.

„Ez a rendkívüli munkaidőben végzett munka utáni bérpótlék csak olyan helyettesítések, órák megtartása után jár, amelyek abban az időben történtek, amikor előre meg volt határozva a rendelkezésre állás ("H" betűvel jelzett óráknak nevezik ezeket sok helyen), tehát nem az összes eseti helyettesítésre vonatkozik” – magyarázzák.

Hozzáteszik: az eseti helyettesítéssel kapcsolatban kialakult intézményi gyakorlatról fontos tudni, hogy a Munka törvénykönye alapján a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni (ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó), a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy betegség vagy más okból előre nem látható távollét esetén be kell küldeni a kollégákat eseti helyettesítésre, ám ezeket az órákat a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazásának szabályai szerint ki kell fizetni” – emelik ki, hozzátéve: a Munka törvénykönyve alapján a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő ugyanis rendkívüli munkaidőnek minősül, márpedig a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a helyettesítés idejére járó illetményen felül 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár.

„A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. Az Mt. 109. § (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” – írják.

Ebből van elege sok pedagógusnak: rengeteg adminisztráció, folyamatos helyettesítések

November elején országszerte még mindig több mint 600 tanárt keresnek a Klebelsberg Központ által fenntartott és működtetett iskolákba a Közszolgálati Állásportálon található álláshirdetések alapján. A Pénzcentrum azt írja, sokan úgy döntenek, hátrahagyva az állami oktatási rendszert inkább valamelyik magánintézményben próbálnak szerencsét. Korántsem a pénz a mozgatórugó.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.