A helyettesítésekről tett közzé részletes állásfoglalást a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem jogellenes az a gyakorlat, amikor a pedagógusokat az iskolában ún. helyettesítési ügyelet órákra osztják be, azaz meghatározzák, hogy a
hét munkanapjainak egy részében - a kötött munkaidő terhére – bizonyos órákban rendelkezésre kell állni, hogy adott esetben be lehessen a pedagógust osztani helyettesítésre” – írja
a Facebookon közzétett állásfoglalásában
a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A szakszervezet szerint ezek az órák - ha a pedagógus ténylegesen ez idő alatt nem végez munkát - ügyeletnek minősülnek, amely után a Munka törvénykönyve szerint negyven százalék bérpótlék jár. Ha munkát is végezni – például egy távollévő pedagógus óráját megtartani –, ötven százalék bérpótlék jár a tanároknak.
„Ez a rendkívüli munkaidőben végzett munka utáni bérpótlék csak olyan helyettesítések, órák megtartása után jár, amelyek abban az időben történtek, amikor előre meg volt határozva a rendelkezésre állás ("H" betűvel jelzett óráknak nevezik ezeket sok helyen), tehát nem az összes eseti helyettesítésre vonatkozik” – magyarázzák.
Hozzáteszik: az eseti helyettesítéssel kapcsolatban kialakult intézményi gyakorlatról fontos tudni, hogy a Munka törvénykönye alapján a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni (ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó), a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.
„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy betegség vagy más okból előre nem látható távollét esetén be kell küldeni a kollégákat eseti helyettesítésre, ám ezeket az órákat a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazásának szabályai szerint ki kell fizetni” – emelik ki, hozzátéve: a Munka törvénykönyve alapján a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő ugyanis rendkívüli munkaidőnek minősül, márpedig a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a helyettesítés idejére járó illetményen felül 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár.
„A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. Az Mt. 109. § (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” – írják.
Ebből van elege sok pedagógusnak: rengeteg adminisztráció, folyamatos helyettesítések
November elején országszerte még mindig több mint 600 tanárt keresnek a Klebelsberg Központ által fenntartott és működtetett iskolákba a Közszolgálati Állásportálon található álláshirdetések alapján. A Pénzcentrum azt írja, sokan úgy döntenek, hátrahagyva az állami oktatási rendszert inkább valamelyik magánintézményben próbálnak szerencsét. Korántsem a pénz a mozgatórugó.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
