A helyettesítésekről tett közzé részletes állásfoglalást a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem jogellenes az a gyakorlat, amikor a pedagógusokat az iskolában ún. helyettesítési ügyelet órákra osztják be, azaz meghatározzák, hogy a
hét munkanapjainak egy részében - a kötött munkaidő terhére – bizonyos órákban rendelkezésre kell állni, hogy adott esetben be lehessen a pedagógust osztani helyettesítésre” – írja a Facebookon közzétett állásfoglalásában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.A szakszervezet szerint ezek az órák - ha a pedagógus ténylegesen ez idő alatt nem végez munkát - ügyeletnek minősülnek, amely után a Munka törvénykönyve szerint negyven százalék bérpótlék jár. Ha munkát is végezni – például egy távollévő pedagógus óráját megtartani –, ötven százalék bérpótlék jár a tanároknak.
„Ez a rendkívüli munkaidőben végzett munka utáni bérpótlék csak olyan helyettesítések, órák megtartása után jár, amelyek abban az időben történtek, amikor előre meg volt határozva a rendelkezésre állás ("H" betűvel jelzett óráknak nevezik ezeket sok helyen), tehát nem az összes eseti helyettesítésre vonatkozik” – magyarázzák.
Hozzáteszik: az eseti helyettesítéssel kapcsolatban kialakult intézményi gyakorlatról fontos tudni, hogy a Munka törvénykönye alapján a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni (ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó), a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.
„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy betegség vagy más okból előre nem látható távollét esetén be kell küldeni a kollégákat eseti helyettesítésre, ám ezeket az órákat a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazásának szabályai szerint ki kell fizetni” – emelik ki, hozzátéve: a Munka törvénykönyve alapján a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő ugyanis rendkívüli munkaidőnek minősül, márpedig a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a helyettesítés idejére járó illetményen felül 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár.
„A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. Az Mt. 109. § (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” – írják.
Ebből van elege sok pedagógusnak: rengeteg adminisztráció, folyamatos helyettesítések
November elején országszerte még mindig több mint 600 tanárt keresnek a Klebelsberg Központ által fenntartott és működtetett iskolákba a Közszolgálati Állásportálon található álláshirdetések alapján. A Pénzcentrum azt írja, sokan úgy döntenek, hátrahagyva az állami oktatási rendszert inkább valamelyik magánintézményben próbálnak szerencsét. Korántsem a pénz a mozgatórugó.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
