A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen központosító rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán.
Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteken, az új tanév alkalmából tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: bár a magyar közoktatás átalakításra szorul, "a közoktatás hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények". A közoktatás hatalmas terület, amely nem tűri, hogy a mindenkori politikai akarat szerint ide-oda rángassák - fogalmazott.
Véleménye szerint az irányváltás hosszú ideig fog tartani, ennek első lépése a mindennapos testnevelés kötelező bevezetése az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Az, hogy mozgásra bírják a gyerekeket, hasznos, ám, hogy kényszerítsék, az már aggályos - mondta Mendrey László, hozzátéve, több száz iskola van, ahol egyáltalán nincs tornaterem. Nem tisztázott, hogy ezeken a helyeken miként lehet majd a mindennapos testnevelés órákat megtartani - jegyezte meg.
A központosító intézkedések közül példaként említette az intézmények fenntartásának állami kézbe vételét. A várható következményekről szólva rámutatott: kiderült, hogy már nyáron voltak iskolabezárások, illetve pedagógus-elbocsátások. Mendrey László szerint az ilyen szintű központosítás nem hatékony, és probléma az is, hogy az önkormányzatoknak úgy kell dönteniük majd október végéig, hogy nem ismerik a költségvetési számokat - állapította meg.
Mendrey szerint kérdés, szükség van-e a 21. században arra, hogy a televíziós vetélkedők számára képezzenek gyerekeket, vagy inkább arra, hogy használható tudást szerezzenek.
Szólt arról, hogy a jövő szeptemberben életbe lépő pedagógus-életpályamodell átlagban bruttó 30-40 ezer forintos fizetésemelést jelent majd, ugyanakkor, ha ezt visszaosztják a megemelkedő óraszámokkal, kevesebb bér jön ki.
Mendrey László kitért a PDSZ tagjai körében végzett előzetes, nem reprezentatív, illetve az aktuális oktatási témákat érintő kérdőívekre is. A válaszok azt mutatták: a pedagógusok 65 százaléka szerint jó, de teljesíthetetlen a mindennapos testnevelés bevezetése. Az új köznevelési törvényt a pedagógusok 81 százaléka ismeri részben, 16 százalék részletesen. A tankötelezettség korhatárának csökkentését 35 százalék tartotta jónak, 41 százalék részben jónak. A fenntartóváltásnak a pedagógusok 70 százalék szerint lesz negatív hatása, 19 százalékuk szerint pozitív. A válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy a változások egyáltalán nem érintik pozitívan a munkáját.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
