A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen központosító rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán.
Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteken, az új tanév alkalmából tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: bár a magyar közoktatás átalakításra szorul, "a közoktatás hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények". A közoktatás hatalmas terület, amely nem tűri, hogy a mindenkori politikai akarat szerint ide-oda rángassák - fogalmazott.
Véleménye szerint az irányváltás hosszú ideig fog tartani, ennek első lépése a mindennapos testnevelés kötelező bevezetése az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Az, hogy mozgásra bírják a gyerekeket, hasznos, ám, hogy kényszerítsék, az már aggályos - mondta Mendrey László, hozzátéve, több száz iskola van, ahol egyáltalán nincs tornaterem. Nem tisztázott, hogy ezeken a helyeken miként lehet majd a mindennapos testnevelés órákat megtartani - jegyezte meg.
A központosító intézkedések közül példaként említette az intézmények fenntartásának állami kézbe vételét. A várható következményekről szólva rámutatott: kiderült, hogy már nyáron voltak iskolabezárások, illetve pedagógus-elbocsátások. Mendrey László szerint az ilyen szintű központosítás nem hatékony, és probléma az is, hogy az önkormányzatoknak úgy kell dönteniük majd október végéig, hogy nem ismerik a költségvetési számokat - állapította meg.
Mendrey szerint kérdés, szükség van-e a 21. században arra, hogy a televíziós vetélkedők számára képezzenek gyerekeket, vagy inkább arra, hogy használható tudást szerezzenek.
Szólt arról, hogy a jövő szeptemberben életbe lépő pedagógus-életpályamodell átlagban bruttó 30-40 ezer forintos fizetésemelést jelent majd, ugyanakkor, ha ezt visszaosztják a megemelkedő óraszámokkal, kevesebb bér jön ki.
Mendrey László kitért a PDSZ tagjai körében végzett előzetes, nem reprezentatív, illetve az aktuális oktatási témákat érintő kérdőívekre is. A válaszok azt mutatták: a pedagógusok 65 százaléka szerint jó, de teljesíthetetlen a mindennapos testnevelés bevezetése. Az új köznevelési törvényt a pedagógusok 81 százaléka ismeri részben, 16 százalék részletesen. A tankötelezettség korhatárának csökkentését 35 százalék tartotta jónak, 41 százalék részben jónak. A fenntartóváltásnak a pedagógusok 70 százalék szerint lesz negatív hatása, 19 százalékuk szerint pozitív. A válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy a változások egyáltalán nem érintik pozitívan a munkáját.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
