A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen központosító rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán.
Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteken, az új tanév alkalmából tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: bár a magyar közoktatás átalakításra szorul, "a közoktatás hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények". A közoktatás hatalmas terület, amely nem tűri, hogy a mindenkori politikai akarat szerint ide-oda rángassák - fogalmazott.
Véleménye szerint az irányváltás hosszú ideig fog tartani, ennek első lépése a mindennapos testnevelés kötelező bevezetése az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Az, hogy mozgásra bírják a gyerekeket, hasznos, ám, hogy kényszerítsék, az már aggályos - mondta Mendrey László, hozzátéve, több száz iskola van, ahol egyáltalán nincs tornaterem. Nem tisztázott, hogy ezeken a helyeken miként lehet majd a mindennapos testnevelés órákat megtartani - jegyezte meg.
A központosító intézkedések közül példaként említette az intézmények fenntartásának állami kézbe vételét. A várható következményekről szólva rámutatott: kiderült, hogy már nyáron voltak iskolabezárások, illetve pedagógus-elbocsátások. Mendrey László szerint az ilyen szintű központosítás nem hatékony, és probléma az is, hogy az önkormányzatoknak úgy kell dönteniük majd október végéig, hogy nem ismerik a költségvetési számokat - állapította meg.
Mendrey szerint kérdés, szükség van-e a 21. században arra, hogy a televíziós vetélkedők számára képezzenek gyerekeket, vagy inkább arra, hogy használható tudást szerezzenek.
Szólt arról, hogy a jövő szeptemberben életbe lépő pedagógus-életpályamodell átlagban bruttó 30-40 ezer forintos fizetésemelést jelent majd, ugyanakkor, ha ezt visszaosztják a megemelkedő óraszámokkal, kevesebb bér jön ki.
Mendrey László kitért a PDSZ tagjai körében végzett előzetes, nem reprezentatív, illetve az aktuális oktatási témákat érintő kérdőívekre is. A válaszok azt mutatták: a pedagógusok 65 százaléka szerint jó, de teljesíthetetlen a mindennapos testnevelés bevezetése. Az új köznevelési törvényt a pedagógusok 81 százaléka ismeri részben, 16 százalék részletesen. A tankötelezettség korhatárának csökkentését 35 százalék tartotta jónak, 41 százalék részben jónak. A fenntartóváltásnak a pedagógusok 70 százalék szerint lesz negatív hatása, 19 százalékuk szerint pozitív. A válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy a változások egyáltalán nem érintik pozitívan a munkáját.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
