PDSZ: több száz iskolában okoz gondot a mindennapos testnevelés bevezetése

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen...

  • MTI
PDSZ: nem lesz ez így jó
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen központosító rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán.

Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteken, az új tanév alkalmából tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: bár a magyar közoktatás átalakításra szorul, "a közoktatás hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények". A közoktatás hatalmas terület, amely nem tűri, hogy a mindenkori politikai akarat szerint ide-oda rángassák - fogalmazott.

Véleménye szerint az irányváltás hosszú ideig fog tartani, ennek első lépése a mindennapos testnevelés kötelező bevezetése az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Az, hogy mozgásra bírják a gyerekeket, hasznos, ám, hogy kényszerítsék, az már aggályos - mondta Mendrey László, hozzátéve, több száz iskola van, ahol egyáltalán nincs tornaterem. Nem tisztázott, hogy ezeken a helyeken miként lehet majd a mindennapos testnevelés órákat megtartani - jegyezte meg.

A központosító intézkedések közül példaként említette az intézmények fenntartásának állami kézbe vételét. A várható következményekről szólva rámutatott: kiderült, hogy már nyáron voltak iskolabezárások, illetve pedagógus-elbocsátások. Mendrey László szerint az ilyen szintű központosítás nem hatékony, és probléma az is, hogy az önkormányzatoknak úgy kell dönteniük majd október végéig, hogy nem ismerik a költségvetési számokat - állapította meg.

Mendrey szerint kérdés, szükség van-e a 21. században arra, hogy a televíziós vetélkedők számára képezzenek gyerekeket, vagy inkább arra, hogy használható tudást szerezzenek.

Szólt arról, hogy a jövő szeptemberben életbe lépő pedagógus-életpályamodell átlagban bruttó 30-40 ezer forintos fizetésemelést jelent majd, ugyanakkor, ha ezt visszaosztják a megemelkedő óraszámokkal, kevesebb bér jön ki.

Mendrey László kitért a PDSZ tagjai körében végzett előzetes, nem reprezentatív, illetve az aktuális oktatási témákat érintő kérdőívekre is. A válaszok azt mutatták: a pedagógusok 65 százaléka szerint jó, de teljesíthetetlen a mindennapos testnevelés bevezetése. Az új köznevelési törvényt a pedagógusok 81 százaléka ismeri részben, 16 százalék részletesen. A tankötelezettség korhatárának csökkentését 35 százalék tartotta jónak, 41 százalék részben jónak. A fenntartóváltásnak a pedagógusok 70 százalék szerint lesz negatív hatása, 19 százalékuk szerint pozitív. A válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy a változások egyáltalán nem érintik pozitívan a munkáját.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.