Kettes érdemjeggyel értékelte a 2016/2017-es tanév oktatáspolitikai döntéseit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
„Kicsengettek. A 2016-2017 es tanév befejeződött. Ez a legjobb, amit mondhatunk róla” - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amely szerint a PISA-jelentésből egyértelműen kiderült, hogy a köznevelési törvény által kijelölt irány rossz. „Soha ilyen gyengén nem teljesítettek tanulóink a szövegértés és a matematikai kompetenciák terén. A 2008-as megbicsaklás ehhez képest rózsaszín álom. A felmérésben résztvevők felső negyedének alsó részéből, az alsó ötöd felső részébe történt zuhanás kijózanító pofonja után a rideg valóság könyörtelen adataival kell számot vetnünk” - közölték.
Hozzátették: a szakképzés átalakításának kísérlete a szülők és a diákok éles ellenállásba ütközött. A legfrissebb adatok szerint soha nem jelentkeztek ilyen kevesen a szakképzésbe, és soha nem próbáltak meg ilyen sokan bejutni a gimnáziumokba Ezen a tendencián nem fog változtatni az sem, ha Parragh Lászlóra hallgatva gimnáziumokat zár be - nem az önkormányzat, hanem - az állam. „A kormány oktatásügyi „megmondóembere” PL. felkészületlen és tájékozatlan. Javaslatai hasznavehetetlenek és károsak. A szakgimnáziumi érettségivel kapcsolatos botrány rávilágít arra a felelőtlen döntéshozói közönyre, mely ezeket a diákokat tömegével taszította vállalhatatlan helyzetbe” - írják.
A közlemény szerint a köznevelési törvény legutolsó módosítása indokoltan került „Taigetosz-törvény”- elnevezéssel a köztudatba, mivel minőségi továbbtanulástól zárhatja el a részképesség-zavarokkal küzdő, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.
„Felmérés készül - az EMMI javaslatára és a Klebelsberg Központ utasítására - az iskolákban kialakítható lőterekről akkor, mikor sok helyen a mindennapos testnevelés feltételei sem” - írják, hozzátéve: a KLIK helyébe lépő Klebelsberg Központ egy dolgot biztosan elért. „A tankerületi központok elvileg ugyan önállók, gyakorlatban azonban a központi költségvetésből származó leutalások jelentik bevételeik zömét. Létrehozásukkal a működtető és fenntartó egy kézbe került, így egy munkaszervezeti egységként tudnak működni az állami fenntartású iskolák. A mindennapi szintű problémák száma csökkent pl. mindenütt van kréta és elegendő fénymásolópapír. Tulajdonképpen ez is eredmény… Nehezen tagadható viszont az a különbség, mely az állam és – jellemzően - az ún. „történelmi” egyházak által működtetett és fenntartott intézmények finanszírozása között van, az utóbbiak javára” - teszik hozzá.
„A 2011 óta tartó több százezres „éles” teszt korosztályok jövőjét tette, s teszi azóta is zárójelbe. A rohamosan romló eredmények ugyan generáltak változásokat, de a szakma érveit, a diákok, szülők és a pedagógusok érdekeit minden esetben felülírta, háttérbe szorította a gyarló és önző politikai érdek. S akkor lássuk az érdemjegyet: Kettes, kegyelem kettes, de csak azért, mert az elégtelen az pótvizsgát, rossz esetben ismétlést jelent. Ettől azért óvnám a magyar oktatás ügyét” - zárul a közlemény.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: érdekes megoldáson dolgozik a kormány
Ha el tudnak indítani egy tömeges, országos táboroztatási programot, azzal kiegészülhet a tanév - válaszolta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak arra a kérdésre, tervezik-e a nyári szünet lerövidítését, a tanév rendjének átalakítását.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
