"Hasznavehetetlen és káros" - odacsapott Orbánéknak és Parraghnak a PDSZ

Kettes érdemjeggyel értékelte a 2016/2017-es tanév oktatáspolitikai döntéseit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Shutterstock

„Kicsengettek. A 2016-2017 es tanév befejeződött. Ez a legjobb, amit mondhatunk róla” - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amely szerint a PISA-jelentésből egyértelműen kiderült, hogy a köznevelési törvény által kijelölt irány rossz. „Soha ilyen gyengén nem teljesítettek tanulóink a szövegértés és a matematikai kompetenciák terén. A 2008-as megbicsaklás ehhez képest rózsaszín álom. A felmérésben résztvevők felső negyedének alsó részéből, az alsó ötöd felső részébe történt zuhanás kijózanító pofonja után a rideg valóság könyörtelen adataival kell számot vetnünk” - közölték. 

Hozzátették: a szakképzés átalakításának kísérlete a szülők és a diákok éles ellenállásba ütközött. A legfrissebb adatok szerint soha nem jelentkeztek ilyen kevesen a szakképzésbe, és soha nem próbáltak meg ilyen sokan bejutni a gimnáziumokba Ezen a tendencián nem fog változtatni az sem, ha Parragh Lászlóra hallgatva gimnáziumokat zár be - nem az önkormányzat, hanem - az állam. „A kormány oktatásügyi „megmondóembere” PL. felkészületlen és tájékozatlan. Javaslatai hasznavehetetlenek és károsak.  A szakgimnáziumi érettségivel kapcsolatos botrány rávilágít arra a felelőtlen döntéshozói közönyre, mely ezeket a diákokat tömegével taszította vállalhatatlan helyzetbe” - írják.

A közlemény szerint a köznevelési törvény legutolsó módosítása indokoltan került „Taigetosz-törvény”- elnevezéssel a köztudatba, mivel minőségi továbbtanulástól zárhatja el a részképesség-zavarokkal küzdő, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.

„Felmérés készül - az EMMI javaslatára és a Klebelsberg Központ utasítására - az iskolákban kialakítható lőterekről akkor, mikor sok helyen a mindennapos testnevelés feltételei sem” - írják, hozzátéve: a KLIK helyébe lépő Klebelsberg Központ egy dolgot biztosan elért. „A tankerületi központok elvileg ugyan önállók, gyakorlatban azonban a központi költségvetésből származó leutalások jelentik bevételeik zömét. Létrehozásukkal a működtető és fenntartó egy kézbe került, így egy munkaszervezeti egységként tudnak működni az állami fenntartású iskolák. A mindennapi szintű problémák száma csökkent pl. mindenütt van kréta és elegendő fénymásolópapír. Tulajdonképpen ez is eredmény… Nehezen tagadható viszont az a különbség, mely az állam és – jellemzően - az ún. „történelmi” egyházak által működtetett és fenntartott intézmények finanszírozása között van, az utóbbiak javára” - teszik hozzá. 

 „A 2011 óta tartó több százezres „éles” teszt korosztályok jövőjét tette, s teszi azóta is zárójelbe. A rohamosan romló eredmények ugyan generáltak változásokat, de a szakma érveit, a diákok, szülők és a pedagógusok érdekeit minden esetben felülírta, háttérbe szorította a gyarló és önző politikai érdek. S akkor lássuk az érdemjegyet: Kettes, kegyelem kettes, de csak azért, mert az elégtelen az pótvizsgát, rossz esetben ismétlést jelent. Ettől azért óvnám a magyar oktatás ügyét” - zárul a közlemény.

Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: érdekes megoldáson dolgozik a kormány

Ha el tudnak indítani egy tömeges, országos táboroztatási programot, azzal kiegészülhet a tanév - válaszolta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak arra a kérdésre, tervezik-e a nyári szünet lerövidítését, a tanév rendjének átalakítását.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.