"Be kell vallanom, kicsit elfáradtam": megszólalt a PDSZ távozó elnöke

Úgy gondolom, az elmúlt években sok mindent tettem az oktatásügy érdekében, be kell vallanom, kicsit elfáradtam. De sok feladat van még, ezek megoldása a PDSZ új vezetésére vár - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke a Népszavának.

  • Eduline
Mendrey László, a PDSZ leköszönő elnöke
MTI / Szigetváry Zsolt

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ április 14-én megtartott rendkívüli tisztújító kongresszusa döntött Mendrey László elnöki tisztségből való visszahívásáról, valamint az Országos Választmány visszahívásáról is.

"Korábban a PDSZ Felügyelő Bizottsága már lemondott. Ez önmagában is indokolta a rendkívüli kongresszus összehívását. A kongresszus napján az újonnan megválasztott Országos Választmány – elfogadva a kongresszus javaslatát – Szűcs Tamást választotta a PDSZ Alapszabálya szerint, a következő tisztújításig, egy évre a PDSZ ügyvezető elnökének" - írták közleményükben.

Mendrey László a Népszavának úgy nyilatkozott, elfogadja a kongresszus döntését, a további munkához sok sikert kíván. Arra a kérdésre, végleg visszavonul-e az érdekképviseleti tevékenységtől, úgy felelt: a szakszervezet vezetésében semmilyen formában nem fog részt venni, de a PDSZ hármas számú tagkönyvének tulajdonosaként nem engedheti meg magának, hogy teljesen visszavonuljon.

Új elnöke van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének

Szűcs Tamást választotta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvezető elnökévé a szakszervezet országos választmánya. A PDSZ közleményében azt írja, az április 14-én megtartott rendkívüli tisztújító kongresszusa döntött Mendrey László elnöki tisztségből való visszahívásáról, valamint az Országos Választmány visszahívásáról is. "Korábban a PDSZ Felügyelő Bizottsága már lemondott. Ez önmagában is indokolta a rendkívüli kongresszus összehívását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.