Az új köznevelési törvény „által elindított változások valójában egy helyen – az óvodákban – jelentettek pozitív elmozdulást, nem kellene ezt is tönkretenni” - olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) közleményében.
„Az MTA kutatói által – február 24 – én publikált jelentés teljes mértékben alátámasztja a PDSZ és a szakmai szervezetek által hosszú évek óta jelzett problématömeggel kapcsolatos felvetések jogosságát. A jelentés egyetlen pozitívumot említ a köznevelési törvény következményeként megvalósultak közül: a pedagógus-béremelést. Kiemelve a nominális növekedés tényét, de rávilágítva arra, hogy a pedagógus átlagbér még mindig – jelentős mértékben – elmarad a magyarországi diplomás átlagbértől, nem beszélve az uniós átlagfizetésről” – írja közleményében a PDSZ, amely hozzáteszi: a béremeléssel együtt jelentősen nőtt a pedagógusok munkaterhe is.
Hozzáteszik: a „gimnáziumok vs szakképzés” kérdésében a társadalom egyértelműen az előbbi mellett van, „a szakképzés megoldatlansága súlyos társadalmi és gazdasági következményeket hordoz, már belátható időn belül”.
„Kiemelik a felsőoktatásba jutás lehetőségének brutális szűkítését, jelezve, hogy két év múlva kb. felére csökkenhet a főiskolákra, egyetemekre felvettek száma. Szó esik még az ún. „társadalmi egyeztetések” képmutató haszontalanságáról, s arról, mennyire nem kíváncsiak a politika aktorai a szakma véleményére” – írják.
Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)
„Ezeket a problémákat, köztük a tanulói, és pedagógus túlterhelés kérdésének kontra-produktivitását számtalan alkalommal tettük szóvá. Megszólalásaink süket fülekre találtak. Ha – esetleg – volt is olyan, aki válaszolt, mindannyiszor a köznevelési (mindegy, hogy milyen) kerekasztalt ajánlotta az egyeztetés fórumává. Azt a kerekasztalt, amit egyébként sóhivatallá degradáltak” – olvasható a PDSZ közleményében.
A szakszervezet utal arra, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken bejelentette, hogy a mindennapos testnevelés bevezetését tervezik az óvodákban is, ám a PDSZ szerint arról nem beszél a tárcavezető, hogy a mindennapos testneveléshez nélkülözhetetlen feltételek sem az iskolákban, sem az óvodákban nincsenek meg. Hozzáteszik: az új köznevelési törvény „által elindított változások valójában egy helyen – az óvodákban – jelentettek pozitív elmozdulást. Nem kellene ezt is tönkretenni”.
A mindennapos testnevelés egy torz ötlet - véli Vekerdy Tamás
Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus. "Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel!
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
