Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Túry Gergely
„Az MTA kutatói által – február 24 – én publikált jelentés teljes mértékben alátámasztja a PDSZ és a szakmai szervezetek által hosszú évek óta jelzett problématömeggel kapcsolatos felvetések jogosságát. A jelentés egyetlen pozitívumot említ a köznevelési törvény következményeként megvalósultak közül: a pedagógus-béremelést. Kiemelve a nominális növekedés tényét, de rávilágítva arra, hogy a pedagógus átlagbér még mindig – jelentős mértékben – elmarad a magyarországi diplomás átlagbértől, nem beszélve az uniós átlagfizetésről” – írja közleményében a PDSZ, amely hozzáteszi: a béremeléssel együtt jelentősen nőtt a pedagógusok munkaterhe is.
Hozzáteszik: a „gimnáziumok vs szakképzés” kérdésében a társadalom egyértelműen az előbbi mellett van, „a szakképzés megoldatlansága súlyos társadalmi és gazdasági következményeket hordoz, már belátható időn belül”.
„Kiemelik a felsőoktatásba jutás lehetőségének brutális szűkítését, jelezve, hogy két év múlva kb. felére csökkenhet a főiskolákra, egyetemekre felvettek száma. Szó esik még az ún. „társadalmi egyeztetések” képmutató haszontalanságáról, s arról, mennyire nem kíváncsiak a politika aktorai a szakma véleményére” – írják.
Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)
„Ezeket a problémákat, köztük a tanulói, és pedagógus túlterhelés kérdésének kontra-produktivitását számtalan alkalommal tettük szóvá. Megszólalásaink süket fülekre találtak. Ha – esetleg – volt is olyan, aki válaszolt, mindannyiszor a köznevelési (mindegy, hogy milyen) kerekasztalt ajánlotta az egyeztetés fórumává. Azt a kerekasztalt, amit egyébként sóhivatallá degradáltak” – olvasható a PDSZ közleményében.
A szakszervezet utal arra, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken bejelentette, hogy a mindennapos testnevelés bevezetését tervezik az óvodákban is, ám a PDSZ szerint arról nem beszél a tárcavezető, hogy a mindennapos testneveléshez nélkülözhetetlen feltételek sem az iskolákban, sem az óvodákban nincsenek meg. Hozzáteszik: az új köznevelési törvény „által elindított változások valójában egy helyen – az óvodákban – jelentettek pozitív elmozdulást. Nem kellene ezt is tönkretenni”.
A mindennapos testnevelés egy torz ötlet - véli Vekerdy Tamás
Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus. "Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel!
