Az új köznevelési törvény „által elindított változások valójában egy helyen – az óvodákban – jelentettek pozitív elmozdulást, nem kellene ezt is tönkretenni” - olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) közleményében.
„Az MTA kutatói által – február 24 – én publikált jelentés teljes mértékben alátámasztja a PDSZ és a szakmai szervezetek által hosszú évek óta jelzett problématömeggel kapcsolatos felvetések jogosságát. A jelentés egyetlen pozitívumot említ a köznevelési törvény következményeként megvalósultak közül: a pedagógus-béremelést. Kiemelve a nominális növekedés tényét, de rávilágítva arra, hogy a pedagógus átlagbér még mindig – jelentős mértékben – elmarad a magyarországi diplomás átlagbértől, nem beszélve az uniós átlagfizetésről” – írja közleményében a PDSZ, amely hozzáteszi: a béremeléssel együtt jelentősen nőtt a pedagógusok munkaterhe is.
Hozzáteszik: a „gimnáziumok vs szakképzés” kérdésében a társadalom egyértelműen az előbbi mellett van, „a szakképzés megoldatlansága súlyos társadalmi és gazdasági következményeket hordoz, már belátható időn belül”.
„Kiemelik a felsőoktatásba jutás lehetőségének brutális szűkítését, jelezve, hogy két év múlva kb. felére csökkenhet a főiskolákra, egyetemekre felvettek száma. Szó esik még az ún. „társadalmi egyeztetések” képmutató haszontalanságáról, s arról, mennyire nem kíváncsiak a politika aktorai a szakma véleményére” – írják.
Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)
„Ezeket a problémákat, köztük a tanulói, és pedagógus túlterhelés kérdésének kontra-produktivitását számtalan alkalommal tettük szóvá. Megszólalásaink süket fülekre találtak. Ha – esetleg – volt is olyan, aki válaszolt, mindannyiszor a köznevelési (mindegy, hogy milyen) kerekasztalt ajánlotta az egyeztetés fórumává. Azt a kerekasztalt, amit egyébként sóhivatallá degradáltak” – olvasható a PDSZ közleményében.
A szakszervezet utal arra, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken bejelentette, hogy a mindennapos testnevelés bevezetését tervezik az óvodákban is, ám a PDSZ szerint arról nem beszél a tárcavezető, hogy a mindennapos testneveléshez nélkülözhetetlen feltételek sem az iskolákban, sem az óvodákban nincsenek meg. Hozzáteszik: az új köznevelési törvény „által elindított változások valójában egy helyen – az óvodákban – jelentettek pozitív elmozdulást. Nem kellene ezt is tönkretenni”.
A mindennapos testnevelés egy torz ötlet - véli Vekerdy Tamás
Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus. "Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel!
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
