Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
„Amint megtudom egy regényről, hogy kötelező, elmegy tőle a kedvem” – az Egyesült Államokban tanuló középiskolások...
„Amint megtudom egy regényről, hogy kötelező, elmegy tőle a kedvem” – az Egyesült Államokban tanuló középiskolások összegyűjtötték azokat a regényeket és drámákat, amelyeket szívesen törölnének a kötelező olvasmányok listájáról.
1. Emily Bronte: Üvöltő szelekAz angol írónő első és egyetlen regénye 1847-ben jelent meg. A diákok többsége túlságosan vontatottnak ítéli a művet, az összetett narráció pedig nehezíti a megértést. „A történetbe ágyazott másik történet miatt olyan a regény, mint az orosz matrjoskababa. Kilencedikben olvastam az Üvöltő szeleket, és utáltam” – írja egy diák az egyik fórumon.
2. Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában
„Szívből utáltam Mark Twain regényét. Ráadásul a tanárunk sem szerette, ami csak rontott a helyzeten” – számolt be egy diák. A történet egy 19. századi amerikai fiatalemberről szól, aki elájul egy ütéstől, és a 6. századi Angliában, Arthur király udvara közelében ébred föl.
3. Szophoklész: Oidipusz király
Az athéni drámaíró legismertebb művét – ahogyan az ókori klasszikusokat általában – a diákok többsége szintén nem a legkedveltebb olvasmányai között tartja számon. „Valósággal szenvedtem, miközben az ókori tragédiákat olvastam. Bocs, Szophoklész, de így volt” – írja egy diák.
4. Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű
A 19. századi amerikai író híres regénye ugyanúgy megosztja fiatalokból álló olvasótáborát, mint a Rómeó és Júlia: valaki vagy nagyon szereti, vagy kifejezetten gyűlöli. A skarlát betű 1850-ben jelent meg, a diákok többségétől leginkább komor hangvétele miatt áll távol.
5. William Golding: A legyek ura
A Nobel-díjas angol író regényét sokan kifejezetten ijesztőnek tartják. „Egyetértek azzal, hogy A legyek ura egy fontos irodalmi mű, de számomra félelmetes volt, és kifejezetten elszomorított, miközben olvastam. Nem éppen a labilis érzelmi világú tinédzsereknek való” – mondta az egyik diák. Milyen regényeket olvasnának szívesen a magyar diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.