Öngyilkos lett két kínai diák, mert nem készült el a házi feladattal

Két diák lett öngyilkos a kelet-kínai Csiangszu tartományban egymástól függetlenül ugyanazon a napon azért, mert nem...

  • MTI
chinalatindiaries.com

Két diák lett öngyilkos a kelet-kínai Csiangszu tartományban egymástól függetlenül ugyanazon a napon azért, mert nem tudták a házi feladatukat időben elkészíteni - számolt be az esetekről a China Daiy című angol nyelvű napilap pénteken.

A Hszie családnevű 13 éves fiú a tartományi székhelyen, Nanking városban csütörtökön hajnali négy órakor kelt fel, hogy befejezze az aznapi házi feladatát. A rendőrség közlése szerint holttestét otthonának lépcsőházában hat órakor találták meg.

Egy 15 éves, szintén nankingi középiskolás fiatalember nem végzett az ünnepek alatt házi feladatával, szülei pedig azt javasolták, addig ne is menjen be, amíg a kötelességét nem teljesítette. A lakóházból délelőtt 11 óra tájban vetette le magát és szörnyethalt.

A kínai online közösség máris élénken reagált a történtekre és többnyire a diákokra nehezedő egyre nagyobb terheket, az oktatási rendszert okolják a tragédiákért. A pedagógusok hetilapja és a people.com interneten indított közös közvélemény-kutatásában a résztvevők 87 százaléka válaszolt úgy, hogy minden nap van házi feladata, csaknem 18 százalékuknak legalább három órába telik azok elkészítése. Egy kínai diák átlagosan 8,6 órát tölt az iskolában, ahol a szünetekben gyakran már a másnapi házi feladatokon dolgozik.

A tanulás és a vizsgákon való megfelelés a szülők és gyermekeik számára a világ legnépesebb országában rendkívül fontos. A verseny pedig igen éles, hiszen a továbbtanulás sorsdöntő, miközben az egyetemekre, főiskolákra felvehetők száma korlátozott, a mérce pedig magas.

A China Dailyben megszólaló okatáskutató szerint Kína ugyan az 1980-as évektől a diákokra háruló nyomás csökkentésével együtt a minőségi oktatás koncepcióját hirdette meg, a terhek nem enyhülnek. Hsziung Ping-csi szerint ennek fő oka, hogy tesztek eredményei még mindig a felsőoktatásba készülők legfontosabb értékmérői.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.