Két diák lett öngyilkos a kelet-kínai Csiangszu tartományban egymástól függetlenül ugyanazon a napon azért, mert nem...
Két diák lett öngyilkos a kelet-kínai Csiangszu tartományban egymástól függetlenül ugyanazon a napon azért, mert nem tudták a házi feladatukat időben elkészíteni - számolt be az esetekről a China Daiy című angol nyelvű napilap pénteken.
A Hszie családnevű 13 éves fiú a tartományi székhelyen, Nanking városban csütörtökön hajnali négy órakor kelt fel, hogy befejezze az aznapi házi feladatát. A rendőrség közlése szerint holttestét otthonának lépcsőházában hat órakor találták meg.
Egy 15 éves, szintén nankingi középiskolás fiatalember nem végzett az ünnepek alatt házi feladatával, szülei pedig azt javasolták, addig ne is menjen be, amíg a kötelességét nem teljesítette. A lakóházból délelőtt 11 óra tájban vetette le magát és szörnyethalt.
A kínai online közösség máris élénken reagált a történtekre és többnyire a diákokra nehezedő egyre nagyobb terheket, az oktatási rendszert okolják a tragédiákért. A pedagógusok hetilapja és a people.com interneten indított közös közvélemény-kutatásában a résztvevők 87 százaléka válaszolt úgy, hogy minden nap van házi feladata, csaknem 18 százalékuknak legalább három órába telik azok elkészítése. Egy kínai diák átlagosan 8,6 órát tölt az iskolában, ahol a szünetekben gyakran már a másnapi házi feladatokon dolgozik.
A tanulás és a vizsgákon való megfelelés a szülők és gyermekeik számára a világ legnépesebb országában rendkívül fontos. A verseny pedig igen éles, hiszen a továbbtanulás sorsdöntő, miközben az egyetemekre, főiskolákra felvehetők száma korlátozott, a mérce pedig magas.
A China Dailyben megszólaló okatáskutató szerint Kína ugyan az 1980-as évektől a diákokra háruló nyomás csökkentésével együtt a minőségi oktatás koncepcióját hirdette meg, a terhek nem enyhülnek. Hsziung Ping-csi szerint ennek fő oka, hogy tesztek eredményei még mindig a felsőoktatásba készülők legfontosabb értékmérői.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
