Mivel az oktatást-nevelést közvetlenül segítő dolgozók bértáblájához már 2008 óta nem nyúltak, így előfordulhat olyan, hogy egy ilyen munkakörben dolgozó, diplomás, esetleg nyelvvizsgával is rendelkező szakember a 100 ezer forintos nettó fizetést sem éri el.
Bár tavaly 50 ezer forintos béren kívüli juttatást kaptak ezek a szakemberek, az intézkedés csak azokra vonatkozott, akik a Klik alá tartoznak. De például az óvodákban dolgozók munkáltatója az önkormányzat, így ők nem részesültek ebben, és az is kérdés, hogy egy 80-90 ezer forintot készhez kapó szakember helyzetén mennyit javít pár tízezer forintnyi Erzsébet-utalvány. Az iskolatitkárok többsége is kimaradt ebből.
Ennyi pénzből persze szinte lehetetlen megélni, és aki csak teheti, elhagyja a pályát, de nem csak emiatt meglepő, hogy ez a kitétel is azon pontok között volt, amikben nem engedett a kormány. Galló Istvánné még tavaly márciusban azt mondta, ígéretet kaptak arra a Kliktől és az államtitkártól, hogy rendezik a béreket. Így aztán joggal gondolhattak arra a szakszervezetek, hogy a követelések ezen részét majd gond nélkül átengedi a kormány.
A tanárlázadások elején, még a miskolciak petíciójának csúcsán kezdtek aláírásgyűjtésbe az oktatást-nevelést segítők a bérrendezés érdekében.
A fent említett csoport vesszőfutása a Klik 2013-as létrejöttével kezdődött, sokaknak akkor zuhant még jobban az amúgy sem magas fizetése. Korábban ugyanis az önkormányzat alá tartoztak, és sokaknak fizettek a pluszmunkákért, túlórákért, illetve sok helyen rendszeres volt a cafeteria.
Úgy tűnik tehát, hogy naivitás volt azt gondolni, hogy a kormány sokéves adósságát rendezi a pedagógusok munkáját segítők felé azzal, hogy valamelyest emeli a bérüket, ezzel pedig egyúttal a tiltakozók egyik követelését is teljesítik.
Persze ezen nem múlna a sztrájk és a tiltakozás is folytatódna, de ez a pont abból a szempontból kakukktojás, hogy érthetetlen, miért zárkózik el tőle a kormány. Azt tudjuk, hogy a Klik megszüntetésének komoly költségvetési vonzata van, ezért nem mindegy, hogyan történik, az kötelező erkölcs- és hittan, illetve a mindennapos tesi pedig ideológiailag fontos a kormánynak, az oktatást-nevelést segítők bérrendezése viszonylag kis költségvetési megterheléssel rendezhető lenne.
Ráadásul kommunikációs szempontból sem lett volna rossz a kormánynak, hogy lám, még ebben is engedtek. Valamiért azonban mégis fel kellett kerülnie a PSZ sztrájkkövetelései közé.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
