Nem tudni, mit keres ez a pont a sztrájkkövetelések között

Áprilisban már egészen biztos, hogy jön a sztrájk. Bár a kormánynak még van egy hete lépni, arra kevés az esély, hogy azokban a pontokban, amikben nincs egyezség, addig engedjenek. Ezen pontok egyike némi meglepetésre az oktatást-nevelést segítők siralmasan alacsony bérének a rendezése. Valójában érthetetlen, miért nem értek el ebben sikert a tiltakozók vagy a szakszervezetek.

  • Nagy Barnabás
Shutterstock

Mivel az oktatást-nevelést közvetlenül segítő dolgozók bértáblájához már 2008 óta nem nyúltak, így előfordulhat olyan, hogy egy ilyen munkakörben dolgozó, diplomás, esetleg nyelvvizsgával is rendelkező szakember a 100 ezer forintos nettó fizetést sem éri el.

Bár tavaly 50 ezer forintos béren kívüli juttatást kaptak ezek a szakemberek, az intézkedés csak azokra vonatkozott, akik a Klik alá tartoznak. De például az óvodákban dolgozók munkáltatója az önkormányzat, így ők nem részesültek ebben, és az is kérdés, hogy egy 80-90 ezer forintot készhez kapó szakember helyzetén mennyit javít pár tízezer forintnyi Erzsébet-utalvány. Az iskolatitkárok többsége is kimaradt ebből.

Ennyi pénzből persze szinte lehetetlen megélni, és aki csak teheti, elhagyja a pályát, de nem csak emiatt meglepő, hogy ez a kitétel is azon pontok között volt, amikben nem engedett a kormány. Galló Istvánné még tavaly márciusban azt mondta, ígéretet kaptak arra a Kliktől és az államtitkártól, hogy rendezik a béreket. Így aztán joggal gondolhattak arra a szakszervezetek, hogy a követelések ezen részét majd gond nélkül átengedi a kormány.

A tanárlázadások elején, még a miskolciak petíciójának csúcsán kezdtek aláírásgyűjtésbe az oktatást-nevelést segítők a bérrendezés érdekében.

A fent említett csoport vesszőfutása a Klik 2013-as létrejöttével kezdődött, sokaknak akkor zuhant még jobban az amúgy sem magas fizetése. Korábban ugyanis az önkormányzat alá tartoztak, és sokaknak fizettek a pluszmunkákért, túlórákért, illetve sok helyen rendszeres volt a cafeteria.

Úgy tűnik tehát, hogy naivitás volt azt gondolni, hogy a kormány sokéves adósságát rendezi a pedagógusok munkáját segítők felé azzal, hogy valamelyest emeli a bérüket, ezzel pedig egyúttal a tiltakozók egyik követelését is teljesítik.

Persze ezen nem múlna a sztrájk és a tiltakozás is folytatódna, de ez a pont abból a szempontból kakukktojás, hogy érthetetlen, miért zárkózik el tőle a kormány. Azt tudjuk, hogy a Klik megszüntetésének komoly költségvetési vonzata van, ezért nem mindegy, hogyan történik, az kötelező erkölcs- és hittan, illetve a mindennapos tesi pedig ideológiailag fontos a kormánynak, az oktatást-nevelést segítők bérrendezése viszonylag kis költségvetési megterheléssel rendezhető lenne.

Ráadásul kommunikációs szempontból sem lett volna rossz a kormánynak, hogy lám, még ebben is engedtek. Valamiért azonban mégis fel kellett kerülnie a PSZ sztrájkkövetelései közé.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.