Nem tudni, mit keres ez a pont a sztrájkkövetelések között

Áprilisban már egészen biztos, hogy jön a sztrájk. Bár a kormánynak még van egy hete lépni, arra kevés az esély, hogy azokban a pontokban, amikben nincs egyezség, addig engedjenek. Ezen pontok egyike némi meglepetésre az oktatást-nevelést segítők siralmasan alacsony bérének a rendezése. Valójában érthetetlen, miért nem értek el ebben sikert a tiltakozók vagy a szakszervezetek.

  • Nagy Barnabás
Shutterstock

Mivel az oktatást-nevelést közvetlenül segítő dolgozók bértáblájához már 2008 óta nem nyúltak, így előfordulhat olyan, hogy egy ilyen munkakörben dolgozó, diplomás, esetleg nyelvvizsgával is rendelkező szakember a 100 ezer forintos nettó fizetést sem éri el.

Bár tavaly 50 ezer forintos béren kívüli juttatást kaptak ezek a szakemberek, az intézkedés csak azokra vonatkozott, akik a Klik alá tartoznak. De például az óvodákban dolgozók munkáltatója az önkormányzat, így ők nem részesültek ebben, és az is kérdés, hogy egy 80-90 ezer forintot készhez kapó szakember helyzetén mennyit javít pár tízezer forintnyi Erzsébet-utalvány. Az iskolatitkárok többsége is kimaradt ebből.

Kapcsolódó cikkek

20-án jön a sztrájk, ezek a követelések

Már tavaly harcoltak a bértábla rendezéséért

A történelmi atlaszban engedett a kormány

Így fog kinézni az új Klik: sok kicsi jön egy nagy helyett

Ennyi pénzből persze szinte lehetetlen megélni, és aki csak teheti, elhagyja a pályát, de nem csak emiatt meglepő, hogy ez a kitétel is azon pontok között volt, amikben nem engedett a kormány. Galló Istvánné még tavaly márciusban azt mondta, ígéretet kaptak arra a Kliktől és az államtitkártól, hogy rendezik a béreket. Így aztán joggal gondolhattak arra a szakszervezetek, hogy a követelések ezen részét majd gond nélkül átengedi a kormány.

A tanárlázadások elején, még a miskolciak petíciójának csúcsán kezdtek aláírásgyűjtésbe az oktatást-nevelést segítők a bérrendezés érdekében.

A fent említett csoport vesszőfutása a Klik 2013-as létrejöttével kezdődött, sokaknak akkor zuhant még jobban az amúgy sem magas fizetése. Korábban ugyanis az önkormányzat alá tartoztak, és sokaknak fizettek a pluszmunkákért, túlórákért, illetve sok helyen rendszeres volt a cafeteria.

Úgy tűnik tehát, hogy naivitás volt azt gondolni, hogy a kormány sokéves adósságát rendezi a pedagógusok munkáját segítők felé azzal, hogy valamelyest emeli a bérüket, ezzel pedig egyúttal a tiltakozók egyik követelését is teljesítik.

Persze ezen nem múlna a sztrájk és a tiltakozás is folytatódna, de ez a pont abból a szempontból kakukktojás, hogy érthetetlen, miért zárkózik el tőle a kormány. Azt tudjuk, hogy a Klik megszüntetésének komoly költségvetési vonzata van, ezért nem mindegy, hogyan történik, az kötelező erkölcs- és hittan, illetve a mindennapos tesi pedig ideológiailag fontos a kormánynak, az oktatást-nevelést segítők bérrendezése viszonylag kis költségvetési megterheléssel rendezhető lenne.

Ráadásul kommunikációs szempontból sem lett volna rossz a kormánynak, hogy lám, még ebben is engedtek. Valamiért azonban mégis fel kellett kerülnie a PSZ sztrájkkövetelései közé.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.