Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nem sokkal a mai tüntetés előtt hozta nyilvánosságra azt a tanulmányát, melyben a közoktatás elmúlt évekbeli változásait értékelik.
A 2012-ben kezdődött változásokról lesújtó véleménnyel van az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó szervezet. Az OFI terjedelmes tanulmányát az Index szemlézte.
A tanulmány szerint a központosítás, és végső soron a Klik létrehozása csak akadályozza az iskolák működését, a tankerületeket a stratégiai gondolkodás teljes hiánya jellemzi, az intézményeket megfosztották önállóságuktól.
A szöveg szerint annyira átgondolatlan az, ami a központosított közoktatás csúcsán folyik, hogy még az irányítók sem látják, mi is történik valójában.
A felmérés szerint az állami fenntartású középiskolákban a legelégedetlenebbek az intézményvezetők, akiknek egyébként kétharmada értékeli negatívan a helyzetet. Az igazgatóké ugyanis a felelősség, de semmiben nem dönthetnek – írja az OFI.
Mivel az iskolák már nem önállóak, ezért az sem áll érdekükben, hogy saját forrásokat szerezzenek, mondjuk termek bérbeadásával.
A Klik a dokumentum szerint teljesen átláthatatlan, és bár óriási a hatalma, a fontos kérdésekben háttérbe vonult. Így például az sem teljesült, hogy minden gyerek ugyanazt kapja intézményi szinten, attól függetlenül, milyen településen él. A szegregáció jelenlétéről a hazai oktatásban nemrég foglalkoztunk mi is.
A tanárok országszerte tüntetnek ma, arról, hogy hol, milyen megmozdulás várható, ebben a cikkünkben írtunk.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
