Pozitív jelentést adott ki az OECD a magyar oktatás helyzetéről, a jelentésben foglalt megállapítások nem okoztak meglepetést az oktatási kormányzatnak - mondta a köznevelésért felelős helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Maruzsa Zoltán a jelentés magyar vonatkozásáról szót ejtve elmondta, hogy az OECD kiadványa dicsérően szól a kormány kisgyermekkori nevelés terén tett intézkedéseiről. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon kiemelkedően sok három éves vagy fiatalabb gyermekek jár óvodába (és bölcsődébe), és hangsúlyos az állami szerepvállalás és finanszírozás is. A magyar gyerekek 95 százaléka jár óvodába, és az óvodai ellátás GDP-arányos finanszírozása 0,9 százalék, szemben az OECD 0,8 százalékos átlagával.
A köznevelés területét érintve az államtitkár szerint a kiadvány adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy 2013-tól jelentősen emelkedtek a pedagógusfizetések, bár megjegyezte, ezek egyelőre alacsonyabbak a nemzetközi szintnél.
Az államtitkár szerint a mostani adatokban realizálódik a pedagógus életpálya bevezetésének hatása. Míg egy 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetésének reálértéke 2005 és 2013 között 35 százalékkal csökkent, az életpályamodell bevezetése óta viszont az eredeti szinthez képest 2015-re 10 százalékkal magasabbra emelkedett - mondta. Maruzsa Zoltán hozzátette, 2016-ban és 2017-ben is emelkedtek a pedagógusbérek, és megjegyezte, további kormányzati intézkedések várhatóak ezen a területen.
Siralmas fizetést kapnak a tanárok: még a nyugdíj előtt állók sem keresnek annyit, mint máshol a pályakezdők
Nagyon nem mindegy, ki hol dolgozik pedagógusként - többek között ez derül ki az OECD 2017-es adataiból. Nem árulunk el nagy titkot: az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok.
Az államtitkár elmondta, a jelentés a felsőoktatást érintve kiemeli, hogy az alapfokú egyetemi végzettség átlagosan 72 százalékos, a mesterképzés 134 százalékos többletjövedelmet jelent, tehát a magyar felsőoktatás kiemelkedő jövedelmi és foglalkoztatási előnyt jelent a végzetteknek Magyarországon.
A jelentés megjegyzi, hogy a 25-64 év közötti korosztályban az alapképzéssel és mesterképzéssel rendelkezők aránya Magyarországon kis mértékben tér el az OECD-átlagtól. Míg a magyar 13, addig az OECD-átlag 14 százalék az alapképzést tekintve, a mesterképzést nézve a hazai adat 9 százalék, szemben az OECD 12 százalékos átlagával. A doktori fokozatot szerzettek aránya megegyezik az OECD 1 százalékos átlagával.
A jelentés kitér a GDP-arányos oktatási kiadásokra, ami 2015-ben Magyarországon valamivel 4 százalék alatt volt. Maruzsa Zoltán megjegyezte: ezzel az adattal "nem állunk előkelő helyen", de hozzátette, 2015 óta folyamatosan nőttek az oktatás szánt költségvetési források. Összehasonlításként elmondta, míg 2010-ben erre a területre 1571 milliárd forint forrás jutott, addig 2015-ben már 1874 milliárd, a jövő évi költségvetési terv pedig már 2039 milliárd forinttal számol. Maruzsa Zoltán kitért arra, hogy az OECD 2015-2016-os adatokat vett alapul legújabb jelentésében, azonban sok tekintetben az azóta eltelt években további pozitív változások történtek a magyar oktatás területén.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "Education at a glance" címmel kedden hozta nyilvánosságra az oktatásról szóló több száz oldalas éves jelentését.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
