Nincs tévé, nincs játék: a "tigrisanyák" drasztikus módszerei

A tízéves Nathan és a hétéves Natalie Londonban él; iskola után minden egyes nap két órát gyakorolnak a hegedű- és...

  • Eduline

A tízéves Nathan és a hétéves Natalie Londonban él; iskola után minden egyes nap két órát gyakorolnak a hegedű- és zongoraórára, majd további két óra, amíg elkészítik a házi feladatot. Nincs tévé, nincs játék és nincs számítógép; este holtfáradtan zuhannak ágyba a gyerekek. Hétvégén sincs megállás: vasárnaponként kínai iskolába járnak a testvérek, hogy fejlesszék nyelvtudásukat – írja a Daily Mail.

A diákok édesanyja, Vivian Tang keményen fogja a gyeplőt: egyike azoknak a „tigrisanyáknak”, akik nem bízzák a véletlenre gyermekeik fejlődését. "Igen, néha sírnak és panaszkodnak a gyerekek, de többnyire akkor, ha valamit nem tanultak meg rendesen” – mondta a kemény módszereket alkalmazó 42 éves édesanya, aki korábban üzleti tanácsadóként dolgozott, most gyerekkönyveket ír.

„Azt szeretném, ha a gyerekeim boldogok lennének, és néha én is aggódom, hogy túl nagy rajtuk a nyomás. De a mai világban muszáj versenyképesnek maradni, és erőfeszítéseket tenni a siker érdekében” – tette hozzá Vivian Tang, aki Kanadában született tajvani szülők gyermekeként, de már régóta Londonban él.

A többnyire távol-keleti származású „tigrisanyák” módszerei drasztikusak, de a jelek szerint eredményesek: Amy Chua, az egyik legismertebb „szigorú szülő” nemrég megjelent memoárjában számolt be arról, hogyan nevelte két lányát a keleti elvek szerint. Szó sem lehetett pizsamapartiról vagy más gyerekekkel szervezett közös játékokról, semmi tévé, semmi számítógépes játék, viszont végkimerülésig tanulás és órákig tartó zongora-, illetve hegedűgyakorlás töltötte ki a napjaikat. A nagyobbik lányt viszont két elitegyetemre is felvették az érettségi után. Hogy hogyan vélekedett anyja nevelési módszereiről a 18 éves Sophia, itt olvashatod el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.