Nincs tévé, nincs játék: a "tigrisanyák" drasztikus módszerei
A tízéves Nathan és a hétéves Natalie Londonban él; iskola után minden egyes nap két órát gyakorolnak a hegedű- és...
Eduline
A tízéves Nathan és a hétéves Natalie Londonban él; iskola után minden egyes nap két órát gyakorolnak a hegedű- és zongoraórára, majd további két óra, amíg elkészítik a házi feladatot. Nincs tévé, nincs játék és nincs számítógép; este holtfáradtan zuhannak ágyba a gyerekek. Hétvégén sincs megállás: vasárnaponként kínai iskolába járnak a testvérek, hogy fejlesszék nyelvtudásukat – írja a Daily Mail.
A diákok édesanyja, Vivian Tang keményen fogja a gyeplőt: egyike azoknak a „tigrisanyáknak”, akik nem bízzák a véletlenre gyermekeik fejlődését. "Igen, néha sírnak és panaszkodnak a gyerekek, de többnyire akkor, ha valamit nem tanultak meg rendesen” – mondta a kemény módszereket alkalmazó 42 éves édesanya, aki korábban üzleti tanácsadóként dolgozott, most gyerekkönyveket ír.
„Azt szeretném, ha a gyerekeim boldogok lennének, és néha én is aggódom, hogy túl nagy rajtuk a nyomás. De a mai világban muszáj versenyképesnek maradni, és erőfeszítéseket tenni a siker érdekében” – tette hozzá Vivian Tang, aki Kanadában született tajvani szülők gyermekeként, de már régóta Londonban él.
A többnyire távol-keleti származású „tigrisanyák” módszerei drasztikusak, de a jelek szerint eredményesek: Amy Chua, az egyik legismertebb „szigorú szülő” nemrég megjelent memoárjában számolt be arról, hogyan nevelte két lányát a keleti elvek szerint. Szó sem lehetett pizsamapartiról vagy más gyerekekkel szervezett közös játékokról, semmi tévé, semmi számítógépes játék, viszont végkimerülésig tanulás és órákig tartó zongora-, illetve hegedűgyakorlás töltötte ki a napjaikat. A nagyobbik lányt viszont két elitegyetemre is felvették az érettségi után. Hogy hogyan vélekedett anyja nevelési módszereiről a 18 éves Sophia, itt olvashatod el.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
