Nincs nagy baj az állami tankönyvekkel a tankönyvtanács tagja szerint

Bírálta Tél Tamás fizikus lépését a Nemzeti Tankönyvtanács másik tagja, Hermann Róbert történész, miután a Magyar Tudományos Akadémia által delegált Tél kivonult a testületből. Meg nem erősített hírek szerint a tanács korábbi elnöke sem vesz már részt a testület munkájában. A tagok listája nem nyilvános, az általuk véleményezett kísérleti tankönyveket azonban élesben tesztelik, amellyel többen nem értenek egyet - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fazekas István

„A mi időnkben is tanultunk rossz történelemkönyvekből, mégsem lett belőle bajunk” – jelentette ki a hvg.hu-nak Hermann Róbert történész, aki szintén tagja a Nemzeti Tankönyvtanácsnak, amelyet Tél Tamás fizikus június végén hagyott ott. A Magyar Tudományos Akadémia által delegált Tél akkor azt írta: a szeptemberben megjelenő, állami fejlesztésű tankönyveknél vannak sokkal jobbak is a piacon, a koncepcionális hibákon pedig a kipróbálás során sem lehet javítani. Hermann Róbert szerint azonban a hatodikos általános iskolai, illetve a másodikos gimnazista történelemkönyvekben csak kisebb hibák vannak, az elsős és a kilencedikes tankönyvek viszont szerinte kitűnőek.

A tankönyvellátás 2014. január elseje óta állami feladat: a piaci elvekre épülő tankönyvellátás megszűnt. A felhasználható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni, az iskolák a fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A könyvek magas minőségéért a Nemzeti Tankönyvtanácsnak kellene garantálnia: a 13 tagú testület előkészíti a tankönyvekre vonatkozó döntéseket, meghatározza a fejlesztési irányokat, és véleményezi az anyagokat. A tankönyvpiac államosításáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy élesben teszteljenek gyerekeken kísérleti tankönyveket. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.