AFP / The Art Archive / Amoret Tanner Collection
A Stádium 28 kör által szervezett fórumot a közoktatás egyes problémáiról, az előadók sora mind a neveléstudomány és az oktatási rendszer magas szintű szakemberei voltak, köztük Dr. Varga Júlia, Dr. Kertesi Gábor és Dr. Csapó Benő.
A problémák körét két témára osztották: az egyik az oktatási rendszer struktúrája és hatékony működésének kérdéseiről, a második az oktatás tudásalapú fejlesztéséről szólt, mely elsősorban a tananyag tartalmi kérdéseit feszegette. A helyszínen jelen volt Palkovics László oktatási államtitkár is, az előadók érzékelhetően neki és stábjának címezték az elhangzott kritikáikat - derül ki a 444 tudósításából. Különösen fájó pontja lehetett számukra, hogy a hatalmas energiával átalakított Kliket - mely a rendszer szimbolikus intézményrendszere lett - alaposan szétcincálták, pedig ez a kormány legnagyobb műve a területen a 2010-es hatalomra kerülés óta.
Kertesi Gábor az iskolák autonómiájára hegyezte ki az előadásának jelentős részét, hogy egy csomó döntést elvettek a helyiektől. A döntések a központokban zajlanak, ahol nem ismerik a helyi viszonyokat, ráadásul igazi felelősségük sincs a központokban dolgozóknak - elvégre egy nagy rendszert szolgálnak ki, ahol előfordulnak hibák, gondolhatják. Az elégedettséget ez a rendszer a minisztériumban és az országos központban kívánja megteremteni, nem a helyi iskoláknál. Erről egy táblázatot is készített Kertesi:
Varga Júlia előadásában rámutatott, hogy minél jobb a matematikai és természettudományos műveltsége a diákoknak, annál gyorsabban növekszik a gazdaság - ezzel hamar odaszúrt a természettudományos tárgyakat csökkentő kormányzatnak. Bemutatta azt is, hogy milyen feladatok hatékony elvégzése vezethet olyan szakemberek képzéséhez, akik a jövő kihívásainak is meg tudnak felelni: ezek az új információ alkalmazása és a strukturálatlan problémamegoldás. Míg erre egyre nagyobb igény mutatkozik a gazdaságban, addig a magyar oktatás által továbbra is tolt manuális rutinfeladatok (gyártósori munka), kognitív rutinfeladatok (szabályozott szellemi munka, pl. könyvelés), valamint a nem rutin manuális feladatok (restaurátor) elsajátítására egyre kevesebb igény mutatkozik, a jövő állásaiban erre nincs akkora szükség.
Varga szerint a magyar iskolarendszerben a trendekkel ellentétes folyamatok zajlanak, a közismereti órák száma pont a szakképzésben tanuló diákok esetében a 2003-ban mért 832 óráról 2016-ra 676-ra csökkent - értve ez alatt a teljes tanulmányaikat. Lemaradásunk hatalmas, ugyanis ez a 676 kevesebb, mint az általános iskolát éppen befejező német diákoké, akik előtt még további több év oktatás áll.
Csapó Benő megítélése szerint nem nagy átalakításokra, hanem több kisebb, tudományosan is megalapozott változtatásra van szükség a nevelés terén.
Palkovics László államtitkár is szót kapott, amit az akadémikus közönség élén megnyilvánulásai kísértek. Az államtitkár szerint például a - nagyot romló - PISA-eredményekből kevés következtetést lehet levonni, amivel az ott helyet foglalt tudósok a beszámolók szerint nem értett egyet. Brassói Sándor verte ki igazán a biztosítékot, mikor egy kérdésre a 2005-ös oktatási rendszert bajait emlegette fel, de a jelenlévőket látványosan nem hatotta meg, hogy 12 évvel korábbi rendszerrel akarják magyarázni nekik a mostani hibákat, többen hangosan kinevették. Az oktatásirányítás szakemberei közül még egy hölgy kapott szót, aki úgy kezdte:
"Kedves kollégák, ha szólíthatom önöket így..."
"Nem!" - jött a válasz a közönségből. Ennek ellenére tovább bizonygatták, hogy nagy szabadságuk van az iskoláknak - a saját házirendjükben. Palkovics László a beszámolók szerint a fórum vége előtt elhagyta a termet.
