Ezek a diákok olyat tettek, amire a politikusok hosszú évekig nem voltak képesek

A fegyvertartás szigorításáért kampányoló amerikai diákok által alapított szervezetnek adományozta idén a Nemzetközi Gyermek Békedíjat Desmond Tutu dél-afrikai Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista. A szervezetet olyan diákok hozták létre, akik túlélték a Florida állambeli Parklandban februárban történt iskolai lövöldözést, amelyben tizenheten haltak meg.

  • MTI
A fegyvertartás szabályainak szigorításáért tartott tüntetés 2018 elején
MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A Menet az életünkért (March for Our Lives) elnevezésű szervezetet a parklandi lövöldözés túlélői alapítottak biztonságos iskola létrehozásáért, illetve lőfegyveres erőszak ellen. 

A kezdeményezést Desmond Tutu dél-afrikai anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista történelmi jelentőségűnek nevezte. "A békés kampány, amely biztonságos iskolákat és közösségeket, valamint a fegyveres erőszak megszüntetését követeli, a történelem nagy békemozgalmaira emlékeztet" - hangoztatta Tutu. Kiemelte azt is, hogy a gyerekek nyomatékos üzenetét felerősíti fiatalos energiájuk és az a rendíthetetlen hitük, hogy jobbá tehetik a jövőjüket. 

A Menet az életünkért a fegyvertartás szigorításáért kampányol és megalakulása óta több mint 25 amerikai államban fogadtak el olyan jogszabályokat, amelyek összhangban vannak a csoport célkitűzéseivel. 

A Nemzetközi Gyermek Békedíjat 2005 óta évente ítéli óda a KidsRights alapítvány olyan gyermeknek vagy gyerekek által vezetett szervezetnek, aki vagy amely a gyermekek jogaiért küzd. A korábbi díjazottak között van például Malala Juszufzai - azóta Nobel-békedíjas - pakisztáni születésű emberi jogi aktivista is. 

Desmond Tutu, aki korábban a dél-afrikai apartheid-rendszer ellen harcolt, a Nemzetközi Gyermek Békedíj védnöke. Az idei díj döntősei közé került a gyerekházasság ellen kampányoló 17 éves bangladesi Moni Begum, valamint a 18 éves szamoai Leilua Lino, akit apja megerőszakolt, most pedig más gyerekeknek segít a traumából való felépülésben.

Golyóálló hátizsákot kellene vinni az iskolába? Egyre több szülő vásárol ilyet

Jelentősen nőtt a golyóálló hátizsákjaik iránti kereslet a februári floridai iskolai lövöldözések után az Egyesült Államokban - jelentette be egy izraeli cég csütörtökön. Sznir Koren, a Masada Armour nevű vállalat vezérigazgatója véleménye szerint a termékeik iránti amerikai kereslet kifejezetten a februári floridai iskolai lövöldözés után nőtt meg.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.