Nyolc kérdés és válasz a pedagóguskarról

Megszavazta az Országgyűlés a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvénymódosítást: a testület 2014-ben alakul meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mi az a Nemzeti Pedagógus Kar?

A Nemzeti Pedagógus Kar - a májusi előterjesztésben még Magyar Pedagógus Karként szerepelt - a pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak köztestülete lesz.

Akkor ez egy újabb szakszervezet?

Nem, a szakszervezetekkel ellentétben itt nincs választási lehetőség: minden állami és önkormányzati fenntartású iskolában dolgozó tanár automatikusan a kar tagjává válik. A szakmai szervezeteknek nem tetszik az ötlet, mivel szerintük az alulról építkező szakszervezetek eddig is ellátták a karnak szánt feladatokat: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete közös közleményét itt, a Pedagógusok Szakszervezetének reakcióját pedig itt olvashatjátok.

Mivel jár a kötelező tagság?

Annak, aki nem tisztviselő, semmivel. A kar által megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex betartása azonban minden tag számára kötelező lesz. A testület a törvényben, az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat.

Tagdíjat kell fizetni?

Nem.

Mi lesz az egyházi és magániskolákkal?

A kar azoknak az iskoláknak a hasonló szervezeteivel, amelyeknek a fenntartója nem az állam vagy az önkormányzat, partneri megállapodást köthet.

Hogyan működik majd?

A karnak minden megyében és a fővárosban is lesz területi szerve, ezek látják majd a különböző feladatokat.

Azok mik?

A testület véleményezheti a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet. Tizenhat szakmai tagozatot hoznak létre.

A régi szakszervezetek megszűnnek?

Nem, bár a szakszervezetek nem értik, miért kell létrehozni a kart, ha már vannak olyan szervezetek, amelyek képviselik a tanárok és tanítók érdekeit.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.