Megszavazta az Országgyűlés a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvénymódosítást: a testület 2014-ben alakul meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mi az a Nemzeti Pedagógus Kar?
A Nemzeti Pedagógus Kar - a májusi előterjesztésben még Magyar Pedagógus Karként szerepelt - a pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak köztestülete lesz.
Akkor ez egy újabb szakszervezet?
Nem, a szakszervezetekkel ellentétben itt nincs választási lehetőség: minden állami és önkormányzati fenntartású iskolában dolgozó tanár automatikusan a kar tagjává válik. A szakmai szervezeteknek nem tetszik az ötlet, mivel szerintük az alulról építkező szakszervezetek eddig is ellátták a karnak szánt feladatokat: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete közös közleményét itt, a Pedagógusok Szakszervezetének reakcióját pedig itt olvashatjátok.
Mivel jár a kötelező tagság?
Annak, aki nem tisztviselő, semmivel. A kar által megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex betartása azonban minden tag számára kötelező lesz. A testület a törvényben, az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat.
Tagdíjat kell fizetni?
Nem.
Mi lesz az egyházi és magániskolákkal?
A kar azoknak az iskoláknak a hasonló szervezeteivel, amelyeknek a fenntartója nem az állam vagy az önkormányzat, partneri megállapodást köthet.
Hogyan működik majd?
A karnak minden megyében és a fővárosban is lesz területi szerve, ezek látják majd a különböző feladatokat.
Azok mik?
A testület véleményezheti a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet. Tizenhat szakmai tagozatot hoznak létre.
A régi szakszervezetek megszűnnek?
Nem, bár a szakszervezetek nem értik, miért kell létrehozni a kart, ha már vannak olyan szervezetek, amelyek képviselik a tanárok és tanítók érdekeit.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
