Miközben szakmabeliek és magánemberek mindmáig heves vitákat folytatnak a 2010-ben Stockholmban megnyílt Egalia óvoda...
Miközben szakmabeliek és magánemberek mindmáig heves vitákat folytatnak a 2010-ben Stockholmban megnyílt Egalia óvoda nemi sztereotípiák megszüntetését célzó nevelési módszereit illetően, a svéd politika továbbra is támogatja az ilyen irányú pedagógiai törekvéseket - írja a Die Zeit.
Az országban 2008 óta kereken 12 millió eurót költöttek arra, hogy elősegítsék a hagyományos nemi szerepek közötti határok lebontását az iskolai és óvodai nevelés során.
Egyes politikusok egyenesen azt követelik, hogy minden óvodában legyen egy „nemi pedagógus”, aki ellenőrzi, hogy a nevelők hogyan alkalmazzák a nemek közötti egyenjogúság elvét a gyakorlatban.
Bár a viták még korántsem zárultak le, az Egalia pedagógiai módszerei más intézményekben is visszhangra találtak. Egy általános iskolában például a játékszerek közül kidobták a kisautókat, mert a fiúk sokkal szívesebben játszottak velük, mint amennyire azt a tanítók megfelelőnek tartották.
Egy másik intézményben pedig azzal az indokkal szüntették meg a szabad játék lehetőségét, hogy a gyerekek ilyenkor hajlamosak visszatérni a hagyományos szerepekhez, mi több, a csoportban a hierarchia és a kirekesztés megjelenik.
Mivel a gyerekek nemi sztereotípiamentes nevelésének elve számos szülő körében is nagy népszerűségnek örvend, a gyermekeknek szóló termékeket forgalmazó cégek is igyekeznek meglovagolni a trendet. Az egyik ruházati márka újabban például már nem választja szét áruházaiban a fiú és lány ruházati osztályt, egy játékkatalógusban pedig a kistraktort farmerruhás kislányok vezetik, miközben Pókember-jelmezes kisfiúk rózsaszín babakocsit tologatnak. A témáról bővebben itt olvashattok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
