Annyit kap egy német diák, mint Magyarországon egy diplomás, de nem csak ezért jó a duális képzésük
Az Eduline Németországban járt, hogy kiderítse, tényleg olyan hatékony-e a szakképzés Európa legjelentősebb gazdaságában, mint amilyen jó a híre szerte a világon. Vajon miért járnak bonni és berlini intézményekbe oktatási szakemberek a rendszert tanulmányozni? Sorozatunk első részében azt mutatjuk be, mitől olyan büszke a szakképzésére a német kormány.
Nagyítóval keresik a munkanélkülieket
Németország munkanélküliségi rátája a legutóbbi adatok szerint mindössze 4,1 százalékos, ami szakemberek szerint részben annak is köszönhető, hogy az ország hatékonyan képez szakembereket saját piacára. Nem csoda, hogy az ottani döntéshozók annyira büszkék duális szakképzési rendszerükre, hogy több programon keresztül népszerűsítik azt nemzetközi együttműködések keretében, és időnként meghívnak egy csomó embert a világ minden tájáról, hogy személyes tapasztalatokat szerezzenek.
Egy ilyen programon beszéltünk minisztériumi döntéshozókkal, cégek képviselőivel és magukkal a diákokkal arról, hogyan működik a németországi szakképzés, és mit kíván ez a cégektől, az államtól, a kormánytól és a diákoktól. A német szaktárca bonni központjában úgy tűnt, a kormány és az állam valójában csak kereteket szab a szakképzésnek, törvényeket hoz, illetve fórumot biztosít a résztvevő munkáltatóknak, diákoknak, iskoláknak, kamaráknak, szakszervezeteknek. Ez utóbbit egy állami szerv, a szakképzésért felelős intézet (BIBB) látja el.
| Német mintára készült a hazai duális rendszer |
| Bár néhány éve Magyarországon is létezik a duális szakképzés, és a hazai döntéshozók is a német modellt másolták, egy lényeges különbség van: míg itthon az iskolával áll jogviszonyban a diák, addig a német diákok a céggel szerződnek, és a munka mellett suliba is járnak. A német képzésben résztvevők idejük 70 százalékában a vállalatnál gyakorlati képzést kapnak, 30 százalékban pedig iskolait. Az iskolai képzésben is csak egyharmad a közismereti tárgyak aránya a szakmaiakhoz képest. |
Akár 900 eurót is kaphat egy szakképzésen lévő diák
A 2,1 millió németországi cégből 438 ezer kínál helyet szakmát tanulók számára. Bár ez a 20 százalék kevésnek tűnik, ebbe az egyfős vállalkozások - mint például a sarki kisbolt - is beletartoznak, a nagyvállalatok szinte mindegyike, és ma már több start-up is fogad duális képzésben résztvevő gyakornokokat. Ezek a képzések nagyjából 500 ezer képzett munkaerőt adnak a piacnak minden évben, a kötelező juttatás miatt pedig ezek a diákok évi 18 ezer euróba kerülnek egy vállalatnak fejenként.
Egy átlagos duális képzésben résztvevő diák bruttó 795 eurót kap havonta a cégtől, ám egyes ágazatokban - például az autógyártásban - ez az összeg akár a 900 eurót is átlépheti. A cég gyakornok után fizetendő költségeinek több mint 60 százalékát ez a juttatás teszi ki, melyet ágazatonként határoznak meg. Ráadásul a cégeknek biztosítaniuk kell a kamara által vizsgáztatott képzőt a gyakornokok mellé, és ahol sok duális képzésben résztvevő diák dolgozik, ott ezek a trénerek főállásban oktatnak.
A cégek állják a cechet, és ez valamiért mindenkinek természetes
Többször is felmerült - így természetesen a minisztériumban is - az a kérdés, hogy vajon miként kényszerítik rá a cégeket, hogy a magas költségek és komoly kötelezettségek ellenére részt vegyenek a duális képzésben. A tárcánál megerősítették, semmiféle törvényi kötelezettsége nincs a vállalatoknak, és még csak büntetőadót sem kell fizetniük, ugyanakkor a német vállalati kultúrához hozzátartozik, hogy a cégek kivegyék részüket a leendő munkaerő képzéséből. Ekkor még szkeptikusak voltunk, de később egy nagyvállalatnál, egy start-upnál és szakmai szövetségeknél is ugyanezt a választ kaptuk.
Ez rossz hír: vállalati kultúrát képtelenség importálni, így egy másik ország hiába veszi át a német duális intézményrendszert, ezt az elemet nem lehet másolni. A minisztériumban igyekeztek is leszögezni, hogy képtelenség átemelni teljes egészében azt a konstrukciót, ami náluk működik. Ezután egy kissé irigyen hallgattuk azt, milyen előnyei vannak a mindennapokban a duális képzési szisztémájuknak az alacsony munkanélküliségi rátán túl.
Minőséget várnak el a szakképzési rendszertől
A minisztérium szakemberei állították, ha Németországban kihívsz egy vízvezeték-szerelőt, biztos lehetsz abban, hogy képzett szakember száll ki, aki elvégezte a 2-3,5 éves gyakorlati képzést, és sikeres vizsgát is tett. A duális képzésben a szakvizsgát a kamara szervezi, a bizottságban ott ül a munkáltató képviselője, a munkavállalók egyik képviselője és egy szaktanár. A tárcánál elmondták, ilyenkor nem csak azt kell bebizonyítania a vizsgázónak, hogy például meg tud-e szerelni egy autót, hanem azt is, hogy megfelelően tud-e kommunikálni a szervizbe érkező ügyféllel.
Az állam számára a haszon világos: gyakorlati, aktuális tudást kapnak a diákok, aki így hamar találnak munkát, nem kell utánuk a munkanélküliséggel járó költségeket kifizetni. Ráadásul mindezt úgy, hogy a képzés költségeinek és lebonyolításának tetemes részét átvállalják a cégek (azt a bizonyos 18 ezer eurót fejenként és évente).
Persze Németországban is trend, hogy mind több fiatal választja (vagy választaná) a felsőoktatást, és emiatt inkább gimnáziumba menne - ezt a szaktrácánál is elismerték. Ma már 37 ezer gyakorlati képzőhely üres, emiatt az elmúlt években több cég is kiszállt az ilyen típusú képzésből. Kihívást jelent az országba érkező menekültek oktatása is - a fiatalok gyakorlati képzésére külön programot hirdettek, a tárcánál pedig optimistán várják az első eredményeket.
A sorozat következő részében annak járunk utána, milyen lehetőségei vannak a németországi diákoknak, akik szakmát tanulnának.
