Nem ütközik Alaptörvénybe a szegregáció

Az AB döntése értelmében nem sérti az alkotmány rendelkezéseit az iskolai elkülönítés. Közben folyik az állam ellen a brüsszeli eljárás.

  • Eduline
AFP / Kisbenedek Attila

Elutasított az Alkotmánybíróság egy szegregációs ügy érdemi tárgyalását, mondván nem merül fel Alaptörvényben foglalt jog sérelme. Az ügyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) strasbourgi Emberi Jogi bíróság elé terjesztette – írja a Roma Sajtóközpont.

A CFCF az ügyben egy piliscsabai édesanyát képviselt, aki a helyi szegregált iskolából szerette volna gyerekét átíratni egy másik település integrált intézményébe.

A keresetet első és másodfokon a bíróságok, majd a Kúria is elutasította. Az Alkotmánybíróság viszont nem döntött egyhangúlag, két tag is különvéleményt csatolt a határozathoz.

Arról már korábban írtunk, hogy a törvényi tiltás ellenére miként lehet mindennapos gyakorlat az elkülönítés az oktatásban. A Huszár-telepi ügy után pedig az Európai Bizottság a magyar állammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.