Az AB döntése értelmében nem sérti az alkotmány rendelkezéseit az iskolai elkülönítés. Közben folyik az állam ellen a brüsszeli eljárás.
Elutasított az Alkotmánybíróság egy szegregációs ügy érdemi tárgyalását, mondván nem merül fel Alaptörvényben foglalt jog sérelme. Az ügyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) strasbourgi Emberi Jogi bíróság elé terjesztette – írja a Roma Sajtóközpont.
A CFCF az ügyben egy piliscsabai édesanyát képviselt, aki a helyi szegregált iskolából szerette volna gyerekét átíratni egy másik település integrált intézményébe.
A keresetet első és másodfokon a bíróságok, majd a Kúria is elutasította. Az Alkotmánybíróság viszont nem döntött egyhangúlag, két tag is különvéleményt csatolt a határozathoz.
Arról már korábban írtunk, hogy a törvényi tiltás ellenére miként lehet mindennapos gyakorlat az elkülönítés az oktatásban. A Huszár-telepi ügy után pedig az Európai Bizottság a magyar állammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
