Az AB döntése értelmében nem sérti az alkotmány rendelkezéseit az iskolai elkülönítés. Közben folyik az állam ellen a brüsszeli eljárás.
Elutasított az Alkotmánybíróság egy szegregációs ügy érdemi tárgyalását, mondván nem merül fel Alaptörvényben foglalt jog sérelme. Az ügyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) strasbourgi Emberi Jogi bíróság elé terjesztette – írja a Roma Sajtóközpont.
A CFCF az ügyben egy piliscsabai édesanyát képviselt, aki a helyi szegregált iskolából szerette volna gyerekét átíratni egy másik település integrált intézményébe.
A keresetet első és másodfokon a bíróságok, majd a Kúria is elutasította. Az Alkotmánybíróság viszont nem döntött egyhangúlag, két tag is különvéleményt csatolt a határozathoz.
Arról már korábban írtunk, hogy a törvényi tiltás ellenére miként lehet mindennapos gyakorlat az elkülönítés az oktatásban. A Huszár-telepi ügy után pedig az Európai Bizottság a magyar állammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
