Nem tetszik a diákok kiemelésének ötlete a kormánynak

A kormány elutasítja és elítéli a jogellenes elkülönítést, elkötelezett a minőségi, esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett - közölte a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményben.

  • MTI
Fazekas István

A tárca - mint írták - a napokban megjelent véleményekre és nyilatkozatokra tekintettel ismételten hangsúlyozza: a kormány elutasítja és elítéli a jogellenes elkülönítést, amelyet az alaptörvény és más jogszabályok is tiltanak.

"A kormány és a tárca vezetése elkötelezett a minőségi, esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett, amely kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózásának segítésében" - áll a közleményben.

A tárca meggyőződése, hogy "mind az erőszakos integrációt követelő, a valódi esélyteremtő iskolák ellehetetlenítését célzó, mind pedig az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottságának elnöke által hangoztatott, a problémát mások emberi méltóságának megsértésével orvosolni vágyó kijelentések káros és rossz, társadalmi és etnikai feszültséget teremtő válaszokat kínálnak csupán egy valós problémára".

A kormány olyan iskolákat, nevelési módszereket és intézkedéseket támogat, amelyek segítik ezeknek a hátrányos helyzetű gyerekeknek a felzárkózását, együtt tanulását, majd későbbi együttélését - olvasható a közleményben.

A minisztérium Dúró Dórának, az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottsága jobbikos elnökének kijelentéseire reagálva azt írta: a gyermekvédelmi rendszer jelenleg is részletesen szabályozott lehetőséget biztosít azoknak a gyermekeknek a kiemelésére, akik a fejlődésüket veszélyeztető környezetben élnek, ahogy a tanulásra vágyó társaikat zavaró gyermekek kezelésére is adottak a köznevelési törvényben szabályozott lehetőségek.

Az Emmi ezen szabályok szigorú és következetes alkalmazását várja el a fenntartóktól minden esetben - hangsúlyozták a közleményben. Dúró Dóra szombaton Budapesten sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy pártja szerint egy párhuzamos osztályba vagy szélsőséges esetben bentlakásos iskolába kell kiemelni azokat a kezelhetetlen gyermekeket, akik zavarják normálisan tanuló társaikat. Közlése szerint a Jobbik le akar számolni az iskolai integrációt minden áron erőltető "politikai lufival", mert az - a párt szerint - az elmúlt huszonöt évben semmilyen előrelépést nem eredményezett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.