Izrael állam jogi képviselői elutasították egy volt ultraortodox zsidókból álló csoport kártérítési követelését, amelyet a csoport tagjai arra alapoznak, hogy iskoláikban nem tanították őket közismereti tantárgyakra - jelentette az izraeli katonai rádió hétfőn.
Az ultraortodox vallásos életmódot elhagyó 52 izraeli egyebek között azt kifogásolja, hogy diákkorukban az állami iskolákban nem tanították őket a törvényben egyébként megkövetelt közismereti tantárgyakra, és ezért - például megfelelő matematikai ismeretek és angol nyelvtudás nélkül - nehézségeik vannak a munkaerőpiacon. Állami pénzügyi jóvátételt követeltek oktatásuk hiányosságaiért.
Az állam jogi képviselői elutasították a kártérítési igényt. Az állam első körben bírósági procedúra nélkül próbálja meg semmissé tenni igényüket, arra hivatkozva, hogy a beadványban szereplő ügyek jelentős része a törvény szerint már elavult. A jogi indoklásban ugyanakkor azt is közölték, hogy ha a bíróság mégis megítélné a jóvátételt, akkor azt peres úton áthárítják a szülőkre és az érintett oktatási intézményekre, ugyanis az állam álláspontja szerint ők viselik a jogi felelősséget a szóban forgó kérdésben.
Te tudnád 13 évesen, hogy mit dolgoznál élet végéig? Pedig ezt várhatják el tőled
Az állami indoklás szerint egyrészt a szülők szabadon választották gyermekeiknek a közismereti tudást nem adó intézményeket más, azokat is tanító iskolák helyett, másrészt az ultraortodox iskolák a felelősek azért, hogy az oktatási törvény követelményeit megszegve nem tanítják az adott tárgyakat.
A csoport már felelt is az állami válaszra: nem fogadják el a felelősség áthárítását, mert szerintük az állam felelősséggel tartozik törvényeinek végrehajtatásáért, és költségvetési támogatásban részesíti az érintett iskolákat, annak ellenére, hogy azok figyelmen kívül hagyják az oktatási törvényt.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
