Nem tanítanak eleget 56-ról a tanárok szerint

Bár jó a rendelkezésre álló tananyag és a tankönyvek is körültekintően mutatják be a forradalom eseményeit, de a rendelekezésre álló idő kevés, hogy érdemben magukévá tegyék az anyagot a diákok.

  • eduline/mti
Kocsány Kornél

A tankönyvlistán szereplő két mű egy, illetve két órát szán a témára - mondta egy budapesti pódiumbeszélgetésen Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanít történelmet:. Hozzátette, a világ legegyszerűbb dolga bemutatni a hat évtizeddel ezelőtti események hátterét a fiataloknak, csupán azt kell nekik szemléltetni, mit tett a megelőző években a kommunista diktatúra.

A történelem tananyagának átalakítása kapcsán megemlítette: fejfájást okoz az ókor és a középkor egy évbe sűrítése, ugyanakkor fennáll a szándék, hogy a jelenhez közelebbi korokkal a mostaninál többet foglalkozzanak, ráadásul mind határozottabban jelenik meg a tananyagban az olyan modern tudás, mint a munkavállalói, a gazdasági, a pénzügyi vagy az európai uniós ismeretek.

Mindazonáltal a történelmet fajsúlyos tantárgynak nevezte, amely nem csupán érdekes, de a legtöbb szakirányba indulók számára használható fel, ugyanakkor - emelte ki Nánay - a múlthoz fűződő szoros kapcsolat csak úgy alakítható ki a fiatalokban, ha érzelmi kötődést sikerül teremteni.

Köő Artúr történelemtanár, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium oktatója azt vetette fel, hogy a mai anyagmennyiség mellett a tizenkettedik évfolyamos diákokkal nagyon nehéz eljutni a tanév végére napjaink eseményeiig, ezért is érvelt a korábbi történelmi korok rövidebb tárgyalása mellett.

Arra a kérdésre, mennyire választanak maguknak történelmi példaképeket a ma középiskolásai, azt felelte, sokkal jellemzőbb, hogy sportolók kerülnek erre a helyre, "a fiatalság zömének nem feltétlenül Hunyadi-poszter lóg a falán".

Ízekre szedték a tizedikes állami történelem tankönyvet is

Megnézheti magát, aki ebből készülne az érettségire: szakmai hibák, rossz térképek és források, zavaró fogalomhasználat. Az állami tankönyvet fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint azonban a tanárok egyenesen szeretik a tankönyvet. Szombaton szakmai vitát tartott a Történelemtanárok Egylete a tizedikesek történelem tankönyvéről, mely idén második éve van a diákok kezében.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.