Bár jó a rendelkezésre álló tananyag és a tankönyvek is körültekintően mutatják be a forradalom eseményeit, de a rendelekezésre álló idő kevés, hogy érdemben magukévá tegyék az anyagot a diákok.
A tankönyvlistán szereplő két mű egy, illetve két órát szán a témára - mondta egy budapesti pódiumbeszélgetésen Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanít történelmet:. Hozzátette, a világ legegyszerűbb dolga bemutatni a hat évtizeddel ezelőtti események hátterét a fiataloknak, csupán azt kell nekik szemléltetni, mit tett a megelőző években a kommunista diktatúra.
A történelem tananyagának átalakítása kapcsán megemlítette: fejfájást okoz az ókor és a középkor egy évbe sűrítése, ugyanakkor fennáll a szándék, hogy a jelenhez közelebbi korokkal a mostaninál többet foglalkozzanak, ráadásul mind határozottabban jelenik meg a tananyagban az olyan modern tudás, mint a munkavállalói, a gazdasági, a pénzügyi vagy az európai uniós ismeretek.
Mindazonáltal a történelmet fajsúlyos tantárgynak nevezte, amely nem csupán érdekes, de a legtöbb szakirányba indulók számára használható fel, ugyanakkor - emelte ki Nánay - a múlthoz fűződő szoros kapcsolat csak úgy alakítható ki a fiatalokban, ha érzelmi kötődést sikerül teremteni.
Köő Artúr történelemtanár, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium oktatója azt vetette fel, hogy a mai anyagmennyiség mellett a tizenkettedik évfolyamos diákokkal nagyon nehéz eljutni a tanév végére napjaink eseményeiig, ezért is érvelt a korábbi történelmi korok rövidebb tárgyalása mellett.
Arra a kérdésre, mennyire választanak maguknak történelmi példaképeket a ma középiskolásai, azt felelte, sokkal jellemzőbb, hogy sportolók kerülnek erre a helyre, "a fiatalság zömének nem feltétlenül Hunyadi-poszter lóg a falán".
Ízekre szedték a tizedikes állami történelem tankönyvet is
Megnézheti magát, aki ebből készülne az érettségire: szakmai hibák, rossz térképek és források, zavaró fogalomhasználat. Az állami tankönyvet fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint azonban a tanárok egyenesen szeretik a tankönyvet. Szombaton szakmai vitát tartott a Történelemtanárok Egylete a tizedikesek történelem tankönyvéről, mely idén második éve van a diákok kezében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
