Nem tanítanak eleget 56-ról a tanárok szerint

Bár jó a rendelkezésre álló tananyag és a tankönyvek is körültekintően mutatják be a forradalom eseményeit, de a rendelekezésre álló idő kevés, hogy érdemben magukévá tegyék az anyagot a diákok.

  • eduline/mti
Kocsány Kornél

A tankönyvlistán szereplő két mű egy, illetve két órát szán a témára - mondta egy budapesti pódiumbeszélgetésen Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanít történelmet:. Hozzátette, a világ legegyszerűbb dolga bemutatni a hat évtizeddel ezelőtti események hátterét a fiataloknak, csupán azt kell nekik szemléltetni, mit tett a megelőző években a kommunista diktatúra.

A történelem tananyagának átalakítása kapcsán megemlítette: fejfájást okoz az ókor és a középkor egy évbe sűrítése, ugyanakkor fennáll a szándék, hogy a jelenhez közelebbi korokkal a mostaninál többet foglalkozzanak, ráadásul mind határozottabban jelenik meg a tananyagban az olyan modern tudás, mint a munkavállalói, a gazdasági, a pénzügyi vagy az európai uniós ismeretek.

Mindazonáltal a történelmet fajsúlyos tantárgynak nevezte, amely nem csupán érdekes, de a legtöbb szakirányba indulók számára használható fel, ugyanakkor - emelte ki Nánay - a múlthoz fűződő szoros kapcsolat csak úgy alakítható ki a fiatalokban, ha érzelmi kötődést sikerül teremteni.

Köő Artúr történelemtanár, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium oktatója azt vetette fel, hogy a mai anyagmennyiség mellett a tizenkettedik évfolyamos diákokkal nagyon nehéz eljutni a tanév végére napjaink eseményeiig, ezért is érvelt a korábbi történelmi korok rövidebb tárgyalása mellett.

Arra a kérdésre, mennyire választanak maguknak történelmi példaképeket a ma középiskolásai, azt felelte, sokkal jellemzőbb, hogy sportolók kerülnek erre a helyre, "a fiatalság zömének nem feltétlenül Hunyadi-poszter lóg a falán".

Ízekre szedték a tizedikes állami történelem tankönyvet is

Megnézheti magát, aki ebből készülne az érettségire: szakmai hibák, rossz térképek és források, zavaró fogalomhasználat. Az állami tankönyvet fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint azonban a tanárok egyenesen szeretik a tankönyvet. Szombaton szakmai vitát tartott a Történelemtanárok Egylete a tizedikesek történelem tankönyvéről, mely idén második éve van a diákok kezében.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.