Nem tanítanak eleget 56-ról a tanárok szerint

Bár jó a rendelkezésre álló tananyag és a tankönyvek is körültekintően mutatják be a forradalom eseményeit, de a rendelekezésre álló idő kevés, hogy érdemben magukévá tegyék az anyagot a diákok.

  • eduline/mti
Kocsány Kornél

A tankönyvlistán szereplő két mű egy, illetve két órát szán a témára - mondta egy budapesti pódiumbeszélgetésen Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanít történelmet:. Hozzátette, a világ legegyszerűbb dolga bemutatni a hat évtizeddel ezelőtti események hátterét a fiataloknak, csupán azt kell nekik szemléltetni, mit tett a megelőző években a kommunista diktatúra.

A történelem tananyagának átalakítása kapcsán megemlítette: fejfájást okoz az ókor és a középkor egy évbe sűrítése, ugyanakkor fennáll a szándék, hogy a jelenhez közelebbi korokkal a mostaninál többet foglalkozzanak, ráadásul mind határozottabban jelenik meg a tananyagban az olyan modern tudás, mint a munkavállalói, a gazdasági, a pénzügyi vagy az európai uniós ismeretek.

Mindazonáltal a történelmet fajsúlyos tantárgynak nevezte, amely nem csupán érdekes, de a legtöbb szakirányba indulók számára használható fel, ugyanakkor - emelte ki Nánay - a múlthoz fűződő szoros kapcsolat csak úgy alakítható ki a fiatalokban, ha érzelmi kötődést sikerül teremteni.

Köő Artúr történelemtanár, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium oktatója azt vetette fel, hogy a mai anyagmennyiség mellett a tizenkettedik évfolyamos diákokkal nagyon nehéz eljutni a tanév végére napjaink eseményeiig, ezért is érvelt a korábbi történelmi korok rövidebb tárgyalása mellett.

Arra a kérdésre, mennyire választanak maguknak történelmi példaképeket a ma középiskolásai, azt felelte, sokkal jellemzőbb, hogy sportolók kerülnek erre a helyre, "a fiatalság zömének nem feltétlenül Hunyadi-poszter lóg a falán".

Ízekre szedték a tizedikes állami történelem tankönyvet is

Megnézheti magát, aki ebből készülne az érettségire: szakmai hibák, rossz térképek és források, zavaró fogalomhasználat. Az állami tankönyvet fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint azonban a tanárok egyenesen szeretik a tankönyvet. Szombaton szakmai vitát tartott a Történelemtanárok Egylete a tizedikesek történelem tankönyvéről, mely idén második éve van a diákok kezében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.