Nem tanítanak eleget 56-ról a tanárok szerint

Bár jó a rendelkezésre álló tananyag és a tankönyvek is körültekintően mutatják be a forradalom eseményeit, de a rendelekezésre álló idő kevés, hogy érdemben magukévá tegyék az anyagot a diákok.

  • eduline/mti
Kocsány Kornél

A tankönyvlistán szereplő két mű egy, illetve két órát szán a témára - mondta egy budapesti pódiumbeszélgetésen Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanít történelmet:. Hozzátette, a világ legegyszerűbb dolga bemutatni a hat évtizeddel ezelőtti események hátterét a fiataloknak, csupán azt kell nekik szemléltetni, mit tett a megelőző években a kommunista diktatúra.

A történelem tananyagának átalakítása kapcsán megemlítette: fejfájást okoz az ókor és a középkor egy évbe sűrítése, ugyanakkor fennáll a szándék, hogy a jelenhez közelebbi korokkal a mostaninál többet foglalkozzanak, ráadásul mind határozottabban jelenik meg a tananyagban az olyan modern tudás, mint a munkavállalói, a gazdasági, a pénzügyi vagy az európai uniós ismeretek.

Mindazonáltal a történelmet fajsúlyos tantárgynak nevezte, amely nem csupán érdekes, de a legtöbb szakirányba indulók számára használható fel, ugyanakkor - emelte ki Nánay - a múlthoz fűződő szoros kapcsolat csak úgy alakítható ki a fiatalokban, ha érzelmi kötődést sikerül teremteni.

Köő Artúr történelemtanár, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium oktatója azt vetette fel, hogy a mai anyagmennyiség mellett a tizenkettedik évfolyamos diákokkal nagyon nehéz eljutni a tanév végére napjaink eseményeiig, ezért is érvelt a korábbi történelmi korok rövidebb tárgyalása mellett.

Arra a kérdésre, mennyire választanak maguknak történelmi példaképeket a ma középiskolásai, azt felelte, sokkal jellemzőbb, hogy sportolók kerülnek erre a helyre, "a fiatalság zömének nem feltétlenül Hunyadi-poszter lóg a falán".

Ízekre szedték a tizedikes állami történelem tankönyvet is

Megnézheti magát, aki ebből készülne az érettségire: szakmai hibák, rossz térképek és források, zavaró fogalomhasználat. Az állami tankönyvet fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint azonban a tanárok egyenesen szeretik a tankönyvet. Szombaton szakmai vitát tartott a Történelemtanárok Egylete a tizedikesek történelem tankönyvéről, mely idén második éve van a diákok kezében.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.