A szerzők szerint nem minősül tankönyvnek a szeptemberben tankönyvként bemutatott, a székelység történetéről szóló...
Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a könyvet kidolgozó bizottság koordinátora a Krónika napilapnak elmondta, közoktatásjogi szempontból a székelység történetéről szóló kiadás nem tankönyv, hanem választható tantárgyak esetében, illetve szakköri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag.
A történelemtanár - aki a könyv kidolgozása idején Hargita megye főtanfelügyelői tisztségét töltötte be - megjegyezte, a szaktárca Hargita megyébe küldött bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, a székelység története helyett pedig a helytörténet címet javasolta.
Ferencz S. Alpár rámutatott, Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok. Ezért meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.
Hasonlóan nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek Bartolf Hedwig, Hargita megye jelenlegi főtanfelügyelője. Hozzátette, a kézikönyvet úgy kell használni, miként a nyelvtanár a szótárat. A főtanfelügyelő megerősítette, a minisztérium ellenőrző testülete három iskolában is vizsgálta a könyv használatát, a vizsgálódás eredményeit tartalmazó jelentést még nem kapta meg. A főtanfelügyelő elismerte, hogy nem tartották be a választható tantárgyak jóváhagyási folyamatában előírt valamennyi lépést.
A román oktatási tárca középiskolai oktatásért felelős államtitkára, Stelian Fedorca szerdán jelentette be, hogy a tárca ellenőrző testülete a Székelyföld történetét bemutató tankönyvet vizsgálja. Az első információk szerint a könyv használatát törvénytelenül vezették be a székelyföldi iskolákban.
A hatodik és hetedik osztályos iskolásoknak szánt A székelység története című könyvet szeptember 18-án mutatták be Csíkszeredában. A könyv alcímében az áll: "kézikönyv és tankönyv". A könyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság írta a Hargita megyei tanács megbízásából.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
