A szerzők szerint nem minősül tankönyvnek a szeptemberben tankönyvként bemutatott, a székelység történetéről szóló...
Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a könyvet kidolgozó bizottság koordinátora a Krónika napilapnak elmondta, közoktatásjogi szempontból a székelység történetéről szóló kiadás nem tankönyv, hanem választható tantárgyak esetében, illetve szakköri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag.
A történelemtanár - aki a könyv kidolgozása idején Hargita megye főtanfelügyelői tisztségét töltötte be - megjegyezte, a szaktárca Hargita megyébe küldött bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, a székelység története helyett pedig a helytörténet címet javasolta.
Ferencz S. Alpár rámutatott, Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok. Ezért meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.
Hasonlóan nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek Bartolf Hedwig, Hargita megye jelenlegi főtanfelügyelője. Hozzátette, a kézikönyvet úgy kell használni, miként a nyelvtanár a szótárat. A főtanfelügyelő megerősítette, a minisztérium ellenőrző testülete három iskolában is vizsgálta a könyv használatát, a vizsgálódás eredményeit tartalmazó jelentést még nem kapta meg. A főtanfelügyelő elismerte, hogy nem tartották be a választható tantárgyak jóváhagyási folyamatában előírt valamennyi lépést.
A román oktatási tárca középiskolai oktatásért felelős államtitkára, Stelian Fedorca szerdán jelentette be, hogy a tárca ellenőrző testülete a Székelyföld történetét bemutató tankönyvet vizsgálja. Az első információk szerint a könyv használatát törvénytelenül vezették be a székelyföldi iskolákban.
A hatodik és hetedik osztályos iskolásoknak szánt A székelység története című könyvet szeptember 18-án mutatták be Csíkszeredában. A könyv alcímében az áll: "kézikönyv és tankönyv". A könyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság írta a Hargita megyei tanács megbízásából.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
