Nem minősül tankönyvnek az új erdélyi kiadvány a szerzők szerint

A szerzők szerint nem minősül tankönyvnek a szeptemberben tankönyvként bemutatott, a székelység történetéről szóló...

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A szerzők szerint nem minősül tankönyvnek a szeptemberben tankönyvként bemutatott, a székelység történetéről szóló mű, amelynek használatát az oktatási minisztérium ellenőrző testülete vizsgálja a Székelyföldön.

Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a könyvet kidolgozó bizottság koordinátora a Krónika napilapnak elmondta, közoktatásjogi szempontból a székelység történetéről szóló kiadás nem tankönyv, hanem választható tantárgyak esetében, illetve szakköri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag.

A történelemtanár - aki a könyv kidolgozása idején Hargita megye főtanfelügyelői tisztségét töltötte be -  megjegyezte, a szaktárca Hargita megyébe küldött bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, a székelység története helyett pedig a helytörténet címet javasolta.

Ferencz S. Alpár rámutatott, Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok. Ezért meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.

Hasonlóan nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek Bartolf Hedwig, Hargita megye jelenlegi főtanfelügyelője. Hozzátette, a kézikönyvet úgy kell használni, miként a nyelvtanár a szótárat. A főtanfelügyelő megerősítette, a minisztérium ellenőrző testülete három iskolában is vizsgálta a könyv használatát, a vizsgálódás eredményeit tartalmazó jelentést még nem kapta meg. A főtanfelügyelő elismerte, hogy nem tartották be a választható tantárgyak jóváhagyási folyamatában előírt valamennyi lépést.

A román oktatási tárca középiskolai oktatásért felelős államtitkára, Stelian Fedorca szerdán jelentette be, hogy a tárca ellenőrző testülete a Székelyföld történetét bemutató tankönyvet vizsgálja. Az első információk szerint a könyv használatát törvénytelenül vezették be a székelyföldi iskolákban.

A hatodik és hetedik osztályos iskolásoknak szánt A székelység története című könyvet szeptember 18-án mutatták be Csíkszeredában. A könyv alcímében az áll: "kézikönyv és tankönyv". A könyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság írta a Hargita megyei tanács megbízásából.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.