Nem létező tanulók után vehettek fel milliárdokat: ezek az iskolák érintettek

Közel 3,5 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kér számon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három alapítványon, és az általuk működtetett iskolákon – értesült a Magyar Nemzet. A gyanú szerint a tanulók számával trükközhettek.

  • Eduline
Stiller Ákos

A lap információi szerint a NAV közép-magyarországi regionális bűnügyi igazgatósága hat különböző büntetőügyet összevonva költségvetési csalás és sikkasztás gyanúja miatt jelenleg ismeretlen tettesek ellen folytat nyomozást a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (DOK), a Harmadik Évezred Oktatásáért Alapítvány (HÉO), valamint a Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítvány (TKEK) tevékenységével összefüggésben.

Az első nyomozás idén februárban indult a DOK fenntartásában lévő Kempelen Farkas Szakképző Iskolával szemben. A gyanú szerint valótlan adatokat jelentettek meg a tanulók és az oktatók számáról, valamint nem teljesült a felvételkor ígért oktatási színvonal, és a tanárok sem kapták meg a fizetésüket. Ráadásul felmerült, hogy az évi kétszeri hallgatói létszámjelentés alapján megítélt 120 és 800 milliárd forintot költségvetési támogatást az alapítvány nem az iskolára fordította.

A DOK másik iskolája, az Út a Harmadik Évezredbe Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium 400 nappali és 400 esti tanulót jelentett be, összesen 171 és 190 millió forintos támogatásért cserébe, azonban az államkincstár által megkérdezett tanulók közül a többség azt vallotta, hogy sosem volt tanulója az iskolának. a HÉO és a TKEK szintén több tanulót jelenthetett be, mint ahányan ténylegesen jártak az intézményeikbe.

A Magyar Nemzet szerint a fentieken kívül érintett lehet még a Klebelsberg Kuno Szakközépiskola, a IV. Béla Esti Gimnázium, illetve a Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozata és a Vándor Kollégium.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.