Közel 3,5 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kér számon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három alapítványon, és az általuk működtetett iskolákon – értesült a Magyar Nemzet. A gyanú szerint a tanulók számával trükközhettek.
A lap információi szerint a NAV közép-magyarországi regionális bűnügyi igazgatósága hat különböző büntetőügyet összevonva költségvetési csalás és sikkasztás gyanúja miatt jelenleg ismeretlen tettesek ellen folytat nyomozást a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (DOK), a Harmadik Évezred Oktatásáért Alapítvány (HÉO), valamint a Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítvány (TKEK) tevékenységével összefüggésben.
Az első nyomozás idén februárban indult a DOK fenntartásában lévő Kempelen Farkas Szakképző Iskolával szemben. A gyanú szerint valótlan adatokat jelentettek meg a tanulók és az oktatók számáról, valamint nem teljesült a felvételkor ígért oktatási színvonal, és a tanárok sem kapták meg a fizetésüket. Ráadásul felmerült, hogy az évi kétszeri hallgatói létszámjelentés alapján megítélt 120 és 800 milliárd forintot költségvetési támogatást az alapítvány nem az iskolára fordította.
A DOK másik iskolája, az Út a Harmadik Évezredbe Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium 400 nappali és 400 esti tanulót jelentett be, összesen 171 és 190 millió forintos támogatásért cserébe, azonban az államkincstár által megkérdezett tanulók közül a többség azt vallotta, hogy sosem volt tanulója az iskolának. a HÉO és a TKEK szintén több tanulót jelenthetett be, mint ahányan ténylegesen jártak az intézményeikbe.
A Magyar Nemzet szerint a fentieken kívül érintett lehet még a Klebelsberg Kuno Szakközépiskola, a IV. Béla Esti Gimnázium, illetve a Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozata és a Vándor Kollégium.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
