Nem haragszik Merkelre a lány, aki sírva fakadt a fórumon

Nem neheztel Angela Merkelre és örül a kancellár őszinteségének az a palesztin menedékkérő lány, aki elsírta magát egy rendezvényen, mert a kormányfő azt mondta neki, hogy Németország nem tud mindenkit befogadni, és lesznek, akiknek távozniuk kell.

  • MTI
Wikipédia

Reem Sahwil a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta, hogy a rostocki fórumon, amelyen Merkel iskolásokkal beszélgetett, eredetileg nem akart felszólalni, de végül meggondolta magát. „Egyszerűen kitört belőlem” – mondta a 14 éves lány a Bild am Sonntagnak. A szerdán tartott rostocki fórumon arról beszélt, hogy családját sokáig a kitoloncolás fenyegette, és nem tudják, maradhatnak-e Németországban, a bizonytalanság pedig megnehezíti az életüket.

Merkel azt mondta, hogy megérti a lány helyzetét, de „a politika néha kemény dolog, és ugyan nagyon rokonszenves vagy, de te is tudod, hogy a libanoni palesztin menekülttáborokban még sok ezren élnek. Ha most azt mondanánk, hogy mind jöhettek, és Afrikából is mindenki jöhet, akkor nem tudnánk kezelni a helyzetet”.

A kormány csak a menekültügyi eljárások átfutási idejének csökkentésével tudja enyhíteni a menedékkérők bizonytalanságát. Ez az „egyetlen válasz”, amelyet Németország adhat, „és lesznek, akiknek vissza kell menniük” – mondta a kancellár, akit ezért sokan szívtelenséggel, érzéketlenséggel vádoltak.

Merkel legalább őszinte volt

Reem Sahwil viszont nem neheztel. „Azt hittem, hogy majd valami olyasmit mond, hogy eltarthat egy darabig az ügyintézés, de biztosan maradhatunk. Természetesen csalódtam, és akkor kezdtem sírni, amikor Merkel asszony azt mondta, hogy mindig lesznek emberek, akiket ki kell toloncolni. Ez fájt, de boldog is voltam, hogy ennyire őszinte volt. Még inkább fájt volna, ha nem őszinte. Kedvelem az olyan őszinte embereket, mint Merkel asszony" – mondta a palesztin lány, aki egy libanoni menekülttáborból érkezett Németországba négy éve, kiválóan megtanult németül és jól teljesít az iskolában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.