Egyelőre hiába a tüntetések, az üzenetek és az ultimátum a kormány felé, szelektív a hallása a kormánynak a Civil Közoktatási Platform esetében.
Egyeztet-e a kormány a Civil Közoktatási Platform által nyilvánosságra hozott „ Kockás könyvről"?
tette fel írásban kérdését az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szabó Tímea ellenzéki országgyűlési képviselő. A Kockás könyv a Civil Közoktatási Platform által készített alternatív oktatáspolitikai javaslatcsomag, melynek kidolgozásában olyan szakemberek is részt vettek, mint Nahalka István, az ELTE oktatáskutatója.
A CKP december óta több alkalommal is felhívta a kormány és a közvélemény figyelmét a könyvben foglaltakra. Ennek részeként fogalmazták meg ultimátumukat, miszerint Balog Zoltán miniszter távozzon posztjáról, hozzanak létre új oktatási minisztériumot, valamint alkossanak új oktatási törvényt, ami figyelembe veszi a Kockás könyvben foglaltakat.
Rétvári Bence államtitkár Szabó Tündének címzett válaszában kifejtette, hogy a kormány számára minden vélemény fontos, azt viszont csak a Köznevelési kerekasztalon (KK) való részvétellel hallgatja meg a kormány. A CKP viszont kulcskérdésnek tekinti, hogy a KK-n ne vegyenek részt, ugyanis túlságosan kormánypártinak tekintik annak összetételét.
Átalakul, hivatalossá válik és nagyon állami lesz a köznevelési kerekasztal
A jövőben a kerekasztalon született döntéseket figyelembe veszi a kormány. Az új testület neve Köznevelés-statégiai Kerekasztal lesz, ahol már végleges a résztvevő szervezetek listája - tudta meg a Magyar Idők.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
