Idén három első osztályt engedélyeztek egy vidéki iskolában, ahol ritkának számító zenei és nemzetiségi osztályokat...
Idén három első osztályt engedélyeztek egy vidéki iskolában, ahol ritkának számító zenei és nemzetiségi osztályokat is indítanak. Gyermeket így nem kellett elküldeni - írja egy, a gyermekeit az iskolába járató szülő a Nyelv és Tudomány portálon.
Ha csak két osztály indulhatott, mindig a zeneibe volt túljelentkezés, és a körzeteseket muszáj volt felvenni. Velük betelt a létszám, így a körzeten kívüli, jó hallású, muzikális gyerekek közül sorsolni kellett. "Sírt mindenki: a gyerekek, a szülők és az igazgatóhelyettesek: szerencsétlen gyerek ide járt hetekig előkészítőre, ide járt az összes haverja, zenetanár az anyja, a gyerek iszonyú tehetséges, aztán ő nem fért be, mert pár utcával arrébb lakik, mint a körzethatár. Sem ide, sem a város többi zeneis osztályába" - teszi hozzá.
Szeptemberben minden olyan gyermeknek iskolába kell mennie, aki augusztus 31-ig betölti a hatéves kort: korábban a határ május 31. volt. Emiatt a tavalyi 84 ezer után idén majdnem 97 ezren iratkoztak be valamelyik állami iskola első osztályába. 1978 gyermeknek még nem sikerült helyet találni, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közleménye szerint ezt április 30-ig megoldják. Az óvodába járás korhatára is változik: az eddigi ötéves kor helyett már háromévesen kötelező lesz óvodába vinni a gyermeket.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
