"Nem fért be, mert pár utcával arrébb lakik" - egy szülő a beiratkozási "hercehurcáról"

Idén három első osztályt engedélyeztek egy vidéki iskolában, ahol ritkának számító zenei és nemzetiségi osztályokat...

  • Eduline
Fazekas István

Idén három első osztályt engedélyeztek egy vidéki iskolában, ahol ritkának számító zenei és nemzetiségi osztályokat is indítanak. Gyermeket így nem kellett elküldeni - írja egy, a gyermekeit az iskolába járató szülő a Nyelv és Tudomány portálon.

Ha csak két osztály indulhatott, mindig a zeneibe volt túljelentkezés, és a körzeteseket muszáj volt felvenni. Velük betelt a létszám, így a körzeten kívüli, jó hallású, muzikális gyerekek közül sorsolni kellett. "Sírt mindenki: a gyerekek, a szülők és az igazgatóhelyettesek: szerencsétlen gyerek ide járt hetekig előkészítőre, ide járt az összes haverja, zenetanár az anyja, a gyerek iszonyú tehetséges, aztán ő nem fért be, mert pár utcával arrébb lakik, mint a körzethatár. Sem ide, sem a város többi zeneis osztályába" - teszi hozzá.

Szeptemberben minden olyan gyermeknek iskolába kell mennie, aki augusztus 31-ig betölti a hatéves kort: korábban a határ május 31. volt. Emiatt a tavalyi 84 ezer után idén majdnem 97 ezren iratkoztak be valamelyik állami iskola első osztályába. 1978 gyermeknek még nem sikerült helyet találni, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közleménye szerint ezt április 30-ig megoldják. Az óvodába járás korhatára is változik: az eddigi ötéves kor helyett már háromévesen kötelező lesz óvodába vinni a gyermeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.