"Nem fért be, mert pár utcával arrébb lakik" - egy szülő a beiratkozási "hercehurcáról"

Idén három első osztályt engedélyeztek egy vidéki iskolában, ahol ritkának számító zenei és nemzetiségi osztályokat...

  • Eduline
Fazekas István

Idén három első osztályt engedélyeztek egy vidéki iskolában, ahol ritkának számító zenei és nemzetiségi osztályokat is indítanak. Gyermeket így nem kellett elküldeni - írja egy, a gyermekeit az iskolába járató szülő a Nyelv és Tudomány portálon.

Ha csak két osztály indulhatott, mindig a zeneibe volt túljelentkezés, és a körzeteseket muszáj volt felvenni. Velük betelt a létszám, így a körzeten kívüli, jó hallású, muzikális gyerekek közül sorsolni kellett. "Sírt mindenki: a gyerekek, a szülők és az igazgatóhelyettesek: szerencsétlen gyerek ide járt hetekig előkészítőre, ide járt az összes haverja, zenetanár az anyja, a gyerek iszonyú tehetséges, aztán ő nem fért be, mert pár utcával arrébb lakik, mint a körzethatár. Sem ide, sem a város többi zeneis osztályába" - teszi hozzá.

Szeptemberben minden olyan gyermeknek iskolába kell mennie, aki augusztus 31-ig betölti a hatéves kort: korábban a határ május 31. volt. Emiatt a tavalyi 84 ezer után idén majdnem 97 ezren iratkoztak be valamelyik állami iskola első osztályába. 1978 gyermeknek még nem sikerült helyet találni, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közleménye szerint ezt április 30-ig megoldják. Az óvodába járás korhatára is változik: az eddigi ötéves kor helyett már háromévesen kötelező lesz óvodába vinni a gyermeket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.