Magasról tesz a tantestületek véleményére a minisztérium

Megkérdezik őket, majd teszik, amit jónak látnak.

  • Eduline
Túry Gergely

Ismét kiderült, hogy semmi értelme kikérni a tantestület véleményét az igazgatói pályázatok elbíráslásánál, hiszen a minisztérium - ezúttal nem az Emmi, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium - úgysem veszi figyelembe azt.

A Szegedi Szakképzési Centrumhoz tartozó Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnáziumában mégsem fog akkora botrányt okozni a tárca döntése, mint több másik intézményben, mert a tantestület mindkét pályázót elismerte - írja a Délmagyar.

Az elmúlt napokban alig aludtam, azon járt az eszem, miben lehetek én a vétkes

"Az elmúlt napokban alig aludtam, folyamatosan azon járt az eszem, miben lehetek én a vétkes, de szakmai okokat nem találtam. Állandóan az motoszkál bennem, miért van, hogy a véleményezők értékelését figyelmen kívül lehet hagyni, és indoklás nélkül bármi megtehető" - mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Gábor, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatója, aki egy e-mailből tudta meg, hogy pályázatát Palkovics László oktatási államtitkár nem támogatja.

Terjék Balázst mégis nagyobb arányú támogatást kapott a munkaközösségtől, az alkalmazotti közösségtől, végül a még a megyei iparkamarától is, ennek ellenére a tárca Farkasné Székely Angéla mellett döntött.

Az utóbbi hetekben több iskolában is komoly felháborodást okozott, hogy a tantestület és a szülők véleményével ellentétes döntést hozott az erre hivatott minisztérium.

Újabb botrány az igazgatóválasztások körül: Algyőn is áll a bál

Az önkormányzat, a szülői munkaközösség és a tantestület akarata ellenére is Gondáné Pál Ildikó pályázatát minősítette sikeresnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az algyői Fehér Ignác Általános Iskola élére - írja a Délmagyarország. A lap azt írja, az igazgatói poszt körüli kálvária két éve kezdődött.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.