Megkurtították egy japán középiskolai tanárnő fizetését, amiért nem volt hajlandó felállni a himnusz meghallgatásakor egy iskolai ünnepségen, és egy oszakai bíróság úgy találta, az oktatási hatóság jogosan büntette pénzmegvonással a pedagógust - jelentették csütörtökön japán lapok.
A 63 éves Simizu Hiroko tanárnő 2013-ban iskolája egyik ünnepségén nem volt hajlandó felállni a helyéről, amikor elhangzott a japán himnusz. Érvelése szerint azzal az előírással, hogy álló helyzetben kell hallgatni a nemzeti éneket, egy bizonyos ideológiát kell szolgálni.
A helyi oktatási hatóság fizetése egy részének megvonásával büntette a tanárnőt, aki a bírság miatt bírósághoz fordult. Az oszakai körzeti törvényszék szerdán elutasította beadványát. Naito Hirojuki bíró érvelése szerint a szóban forgó előírás célja nem az volt, hogy bármiféle ideológiát kényszerítsen az ünnepség résztvevőire, hanem hogy "a ceremóniát zökkenőmentesen bonyolíthassák le és rendet tarthassanak".
A japán nemzeti zászló előtti tisztelgést és a himnusz éneklését a japán pacifisták és baloldaliak annak bevezetése óta elutasítják, mivel úgy vélik, hogy ezek a japán militarista múltat dicsőítik. Naito úgy vélte, azzal, hogy a tanárnő ülve maradt, "személyes meggyőződését a tisztségviselői fegyelem fölé emelte".
Az oktató kijelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen.
Az utóbbi években számos tanár került összetűzésbe az oktatási hatóságokkal hasonló ügyek miatt, habár az igazságszolgáltatás képviselői nem ítélik meg ezeket egységesen. Tavaly a tokiói körzeti bíróság összesen több millió dolláros kártérítést ítélt meg számos pedagógusnak, akiket amiatt értek szankciók, mert nem voltak hajlandóak elénekelni a himnuszt.
Abe Sindzó japán miniszterelnök tavaly a parlamentben bejelentette, hogy nem csupán az általános és a középiskolákban, hanem az állami egyetemeken is kötelezővé teszik a nemzeti zászló felvonását, és azt, hogy a résztvevők állva hallgassák végig a himnuszt az összes ceremónia idején.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
