Ülve maradt a himnusz alatt, levontak a tanári fizetésből

Megkurtították egy japán középiskolai tanárnő fizetését, amiért nem volt hajlandó felállni a himnusz meghallgatásakor egy iskolai ünnepségen, és egy oszakai bíróság úgy találta, az oktatási hatóság jogosan büntette pénzmegvonással a pedagógust - jelentették csütörtökön japán lapok.

  • MTI

A 63 éves Simizu Hiroko tanárnő 2013-ban iskolája egyik ünnepségén nem volt hajlandó felállni a helyéről, amikor elhangzott a japán himnusz. Érvelése szerint azzal az előírással, hogy álló helyzetben kell hallgatni a nemzeti éneket, egy bizonyos ideológiát kell szolgálni.

A helyi oktatási hatóság fizetése egy részének megvonásával büntette a tanárnőt, aki a bírság miatt bírósághoz fordult. Az oszakai körzeti törvényszék szerdán elutasította beadványát. Naito Hirojuki bíró érvelése szerint a szóban forgó előírás célja nem az volt, hogy bármiféle ideológiát kényszerítsen az ünnepség résztvevőire, hanem hogy "a ceremóniát zökkenőmentesen bonyolíthassák le és rendet tarthassanak".

 

Hol a legjobb a Földön tanárnak lenni?

A japán nemzeti zászló előtti tisztelgést és a himnusz éneklését a japán pacifisták és baloldaliak annak bevezetése óta elutasítják, mivel úgy vélik, hogy ezek a japán militarista múltat dicsőítik. Naito úgy vélte, azzal, hogy a tanárnő ülve maradt, "személyes meggyőződését a tisztségviselői fegyelem fölé emelte".

Az oktató kijelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen.

 

Japán diákok kikeltettek egy feltört tojást - videó

Az utóbbi években számos tanár került összetűzésbe az oktatási hatóságokkal hasonló ügyek miatt, habár az igazságszolgáltatás képviselői nem ítélik meg ezeket egységesen. Tavaly a tokiói körzeti bíróság összesen több millió dolláros kártérítést ítélt meg számos pedagógusnak, akiket amiatt értek szankciók, mert nem voltak hajlandóak elénekelni a himnuszt.

Abe Sindzó japán miniszterelnök tavaly a parlamentben bejelentette, hogy nem csupán az általános és a középiskolákban, hanem az állami egyetemeken is kötelezővé teszik a nemzeti zászló felvonását, és azt, hogy a résztvevők állva hallgassák végig a himnuszt az összes ceremónia idején.

 

Másfél évszázados fotókon az utolsó szamurájok
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.