Ülve maradt a himnusz alatt, levontak a tanári fizetésből

Megkurtították egy japán középiskolai tanárnő fizetését, amiért nem volt hajlandó felállni a himnusz meghallgatásakor egy iskolai ünnepségen, és egy oszakai bíróság úgy találta, az oktatási hatóság jogosan büntette pénzmegvonással a pedagógust - jelentették csütörtökön japán lapok.

  • MTI

A 63 éves Simizu Hiroko tanárnő 2013-ban iskolája egyik ünnepségén nem volt hajlandó felállni a helyéről, amikor elhangzott a japán himnusz. Érvelése szerint azzal az előírással, hogy álló helyzetben kell hallgatni a nemzeti éneket, egy bizonyos ideológiát kell szolgálni.

A helyi oktatási hatóság fizetése egy részének megvonásával büntette a tanárnőt, aki a bírság miatt bírósághoz fordult. Az oszakai körzeti törvényszék szerdán elutasította beadványát. Naito Hirojuki bíró érvelése szerint a szóban forgó előírás célja nem az volt, hogy bármiféle ideológiát kényszerítsen az ünnepség résztvevőire, hanem hogy "a ceremóniát zökkenőmentesen bonyolíthassák le és rendet tarthassanak".

 

Hol a legjobb a Földön tanárnak lenni?

A japán nemzeti zászló előtti tisztelgést és a himnusz éneklését a japán pacifisták és baloldaliak annak bevezetése óta elutasítják, mivel úgy vélik, hogy ezek a japán militarista múltat dicsőítik. Naito úgy vélte, azzal, hogy a tanárnő ülve maradt, "személyes meggyőződését a tisztségviselői fegyelem fölé emelte".

Az oktató kijelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen.

 

Japán diákok kikeltettek egy feltört tojást - videó

Az utóbbi években számos tanár került összetűzésbe az oktatási hatóságokkal hasonló ügyek miatt, habár az igazságszolgáltatás képviselői nem ítélik meg ezeket egységesen. Tavaly a tokiói körzeti bíróság összesen több millió dolláros kártérítést ítélt meg számos pedagógusnak, akiket amiatt értek szankciók, mert nem voltak hajlandóak elénekelni a himnuszt.

Abe Sindzó japán miniszterelnök tavaly a parlamentben bejelentette, hogy nem csupán az általános és a középiskolákban, hanem az állami egyetemeken is kötelezővé teszik a nemzeti zászló felvonását, és azt, hogy a résztvevők állva hallgassák végig a himnuszt az összes ceremónia idején.

 

Másfél évszázados fotókon az utolsó szamurájok
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.