Megkurtították egy japán középiskolai tanárnő fizetését, amiért nem volt hajlandó felállni a himnusz meghallgatásakor egy iskolai ünnepségen, és egy oszakai bíróság úgy találta, az oktatási hatóság jogosan büntette pénzmegvonással a pedagógust - jelentették csütörtökön japán lapok.
A 63 éves Simizu Hiroko tanárnő 2013-ban iskolája egyik ünnepségén nem volt hajlandó felállni a helyéről, amikor elhangzott a japán himnusz. Érvelése szerint azzal az előírással, hogy álló helyzetben kell hallgatni a nemzeti éneket, egy bizonyos ideológiát kell szolgálni.
A helyi oktatási hatóság fizetése egy részének megvonásával büntette a tanárnőt, aki a bírság miatt bírósághoz fordult. Az oszakai körzeti törvényszék szerdán elutasította beadványát. Naito Hirojuki bíró érvelése szerint a szóban forgó előírás célja nem az volt, hogy bármiféle ideológiát kényszerítsen az ünnepség résztvevőire, hanem hogy "a ceremóniát zökkenőmentesen bonyolíthassák le és rendet tarthassanak".
A japán nemzeti zászló előtti tisztelgést és a himnusz éneklését a japán pacifisták és baloldaliak annak bevezetése óta elutasítják, mivel úgy vélik, hogy ezek a japán militarista múltat dicsőítik. Naito úgy vélte, azzal, hogy a tanárnő ülve maradt, "személyes meggyőződését a tisztségviselői fegyelem fölé emelte".
Az oktató kijelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen.
Az utóbbi években számos tanár került összetűzésbe az oktatási hatóságokkal hasonló ügyek miatt, habár az igazságszolgáltatás képviselői nem ítélik meg ezeket egységesen. Tavaly a tokiói körzeti bíróság összesen több millió dolláros kártérítést ítélt meg számos pedagógusnak, akiket amiatt értek szankciók, mert nem voltak hajlandóak elénekelni a himnuszt.
Abe Sindzó japán miniszterelnök tavaly a parlamentben bejelentette, hogy nem csupán az általános és a középiskolákban, hanem az állami egyetemeken is kötelezővé teszik a nemzeti zászló felvonását, és azt, hogy a résztvevők állva hallgassák végig a himnuszt az összes ceremónia idején.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
