Néhány hónap múlva foglalkoznak majd érdemben az iskolaköpeny kérdésével - erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár...
Néhány hónap múlva foglalkoznak majd érdemben az iskolaköpeny kérdésével - erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beszélt kedd reggel a TV2 Mokka című műsorában. A nap képe: ahol megvalósult Hoffmann Rózsa álma.
Hozzátette: korábban nem ő vetette fel az iskolaköpeny lehetőségét, hanem egy újságírói kérdésre válaszolt. Nem titkolta ugyanakkor a személyes véleményét, azt, hogy ő formaruhapárti, de ezt nem úgy értelmezi, hogy az egész országban mindenhol egyforma köpenyt hordjanak a diákok - jegyezte meg. Azt kérte, hogy néhány hónap múlva térjenek vissza a témára.
Mindennapos testnevelés: atlétikai programot indítanak
A mindennapos testnevelésórák megtarthatóságra vonatkozó felvetésre azt mondta: testnevelésórák eddig is voltak, napi három általában, most kettővel nőtt a számuk az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Az infrastruktúra hiánya nem lehet akadálya a mozgásnak, azt ugyanis sokféle módon és helyen lehet - mondta az oktatási államtitkár, aki jelezte: a létesítmények pótlását pályázati úton segítik, ezeket a felhívásokat már el is indították. Ugyanakkor sok városban kihasználatlan sportlétesítmények vannak, az nem jó, ha az iskola és ezek egymástól független életet élnek - fűzte hozzá.
A lényeg az, hogy mozogjanak a gyerekek, akik sokszor nagyon rossz fizikai, lelki állapotban vannak, és a kettő szorosan összefügg egymással - tette hozzá. A testnevelés rangját meg kell emelni az iskolákban is, azzal is, hogy minden nap mozognak a gyerekek, és nem maradhatnak el órák - fejtette ki Hoffmann Rózsa.
Utalt arra is, hogy a testnevelőtanárok szövetségének közelmúltban tett nyilatkozata szerint van és lesz elegendő testnevelőtanár. Megjegyezte: az iskola a jövő tanévtől köteles lesz délután négyig-ötig nyitva tartani, a köznevelést az egész napos iskola felé kívánják "eltolni", és ebbe már a délutáni sportfoglalkozások, edzések is beleférhetnek.
Szólt még arról, hogy atlétikai programot indítanak el alsó tagozaton az atlétikai szövetség közreműködésével, amelynek keretében játékos formában vezetnék be a gyerekeket a komolyabb sportokba. Ehhez az alsó tagozaton megfelelő továbbképzés indul idén a tanítók számára, és az eszközöket is megkapják majd az intézmények.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
