Drasztikus váltás: négynapos iskolahetet vezetnek be, így spórolnak
Van, ahol már hagyománynak számít a négynapos tanítási hét, néhány államban pedig kísérleti jelleggel vezették be az...
Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Van, ahol már hagyománynak számít a négynapos tanítási hét, néhány államban pedig kísérleti jelleggel vezették be az új tanrendet. Az utóbbi időben világszerte elszaporodtak a rövidített iskolahét bevezetéséről szóló hírek.
Az Egyesült Államok százhúsz iskolakörzetében – köztük Washington, Georgia és Kalifornia egyes kerületeiben – már most is csak heti négy napot járnak iskolába a diákok, de több államban, többek közt New Yorkban is fontolgatják a tanítási hét szerkezetének módosítását. Arról, hogy mindehhez mit szólnak a szülők, itt olvashatsz bővebben.
Több floridai oktatási körzetben idén szeptembertől tervezik az átalakítást: számos iskolában hétfőtől csütörtökig vagy keddtől péntekig lesz tanítás. Az intézmények így a fenntartási költségen, a dolgozók bérén, a diákok utaztatásán és a közétkeztetésen is spórolnak. Mennyi pénzt takarítanak meg az iskolák a négynapos tanítási héttel? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Nagy-Britanniában is terjed az új trend. A „flexi-schooling” nevű jelenség lényege, hogy a szülők heti egy napon, általában pénteken nem viszik iskolába gyerekeiket, hanem otthon foglalkoznak velük. Az új módszert egyelőre kísérleti jelleggel vezették be egy londoni körzetben.
Mindeközben Franciaországban már 2008 óta heti négy napot járnak iskolába a gyerekek: a rendszert Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezésére az akkori oktatási miniszter, Xavier Darcos vezette be. A tárca szakértői bizottságának legfrissebb, 2011-es jelentése szerint a négy és félnapos tanítási hét jobban megfelel a diákok ritmusának, így elképzelhető, hogy 2013-tól ismét módosítanak a tanrenden. Van azonban, ahol éppen a hatnapos iskolahét bevezetését tervezik – a változásról itt olvashatsz bővebben.
Bizonyíték
Jobban teljesítenek a diákok matematikából és olvasásból, ha öt helyett csupán heti négy napot járnak iskolába – derül ki egy friss felmérésből. „A négynapos rendszerben a tanulók átlagosan 12 százalékkal jobban teljesítenek a központi matematikai teszteken, mint a többi diák, emellett az olvasási készségeik is gyorsabban fejlődnek” – állítják amerikai kutatók.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
