Van, ahol már hagyománynak számít a négynapos tanítási hét, néhány államban pedig kísérleti jelleggel vezették be az...
Van, ahol már hagyománynak számít a négynapos tanítási hét, néhány államban pedig kísérleti jelleggel vezették be az új tanrendet. Az utóbbi időben világszerte elszaporodtak a rövidített iskolahét bevezetéséről szóló hírek.
Az Egyesült Államok százhúsz iskolakörzetében – köztük Washington, Georgia és Kalifornia egyes kerületeiben – már most is csak heti négy napot járnak iskolába a diákok, de több államban, többek közt New Yorkban is fontolgatják a tanítási hét szerkezetének módosítását. Arról, hogy mindehhez mit szólnak a szülők, itt olvashatsz bővebben.
Több floridai oktatási körzetben idén szeptembertől tervezik az átalakítást: számos iskolában hétfőtől csütörtökig vagy keddtől péntekig lesz tanítás. Az intézmények így a fenntartási költségen, a dolgozók bérén, a diákok utaztatásán és a közétkeztetésen is spórolnak. Mennyi pénzt takarítanak meg az iskolák a négynapos tanítási héttel? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Nagy-Britanniában is terjed az új trend. A „flexi-schooling” nevű jelenség lényege, hogy a szülők heti egy napon, általában pénteken nem viszik iskolába gyerekeiket, hanem otthon foglalkoznak velük. Az új módszert egyelőre kísérleti jelleggel vezették be egy londoni körzetben.
Mindeközben Franciaországban már 2008 óta heti négy napot járnak iskolába a gyerekek: a rendszert Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezésére az akkori oktatási miniszter, Xavier Darcos vezette be. A tárca szakértői bizottságának legfrissebb, 2011-es jelentése szerint a négy és félnapos tanítási hét jobban megfelel a diákok ritmusának, így elképzelhető, hogy 2013-tól ismét módosítanak a tanrenden. Van azonban, ahol éppen a hatnapos iskolahét bevezetését tervezik – a változásról itt olvashatsz bővebben.
| Bizonyíték |
Jobban teljesítenek a diákok matematikából és olvasásból, ha öt helyett csupán heti négy napot járnak iskolába – derül ki egy friss felmérésből. „A négynapos rendszerben a tanulók átlagosan 12 százalékkal jobban teljesítenek a központi matematikai teszteken, mint a többi diák, emellett az olvasási készségeik is gyorsabban fejlődnek” – állítják amerikai kutatók. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
