Drasztikus váltás: négynapos iskolahetet vezetnek be, így spórolnak
Van, ahol már hagyománynak számít a négynapos tanítási hét, néhány államban pedig kísérleti jelleggel vezették be az...
Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Van, ahol már hagyománynak számít a négynapos tanítási hét, néhány államban pedig kísérleti jelleggel vezették be az új tanrendet. Az utóbbi időben világszerte elszaporodtak a rövidített iskolahét bevezetéséről szóló hírek.
Az Egyesült Államok százhúsz iskolakörzetében – köztük Washington, Georgia és Kalifornia egyes kerületeiben – már most is csak heti négy napot járnak iskolába a diákok, de több államban, többek közt New Yorkban is fontolgatják a tanítási hét szerkezetének módosítását. Arról, hogy mindehhez mit szólnak a szülők, itt olvashatsz bővebben.
Több floridai oktatási körzetben idén szeptembertől tervezik az átalakítást: számos iskolában hétfőtől csütörtökig vagy keddtől péntekig lesz tanítás. Az intézmények így a fenntartási költségen, a dolgozók bérén, a diákok utaztatásán és a közétkeztetésen is spórolnak. Mennyi pénzt takarítanak meg az iskolák a négynapos tanítási héttel? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Nagy-Britanniában is terjed az új trend. A „flexi-schooling” nevű jelenség lényege, hogy a szülők heti egy napon, általában pénteken nem viszik iskolába gyerekeiket, hanem otthon foglalkoznak velük. Az új módszert egyelőre kísérleti jelleggel vezették be egy londoni körzetben.
Mindeközben Franciaországban már 2008 óta heti négy napot járnak iskolába a gyerekek: a rendszert Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezésére az akkori oktatási miniszter, Xavier Darcos vezette be. A tárca szakértői bizottságának legfrissebb, 2011-es jelentése szerint a négy és félnapos tanítási hét jobban megfelel a diákok ritmusának, így elképzelhető, hogy 2013-tól ismét módosítanak a tanrenden. Van azonban, ahol éppen a hatnapos iskolahét bevezetését tervezik – a változásról itt olvashatsz bővebben.
Bizonyíték
Jobban teljesítenek a diákok matematikából és olvasásból, ha öt helyett csupán heti négy napot járnak iskolába – derül ki egy friss felmérésből. „A négynapos rendszerben a tanulók átlagosan 12 százalékkal jobban teljesítenek a központi matematikai teszteken, mint a többi diák, emellett az olvasási készségeik is gyorsabban fejlődnek” – állítják amerikai kutatók.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.