Négy dolog, amit kevesen tudnak a ballagásról

A héten minden végzős elballag, hogy jövő héten nekifuthasson az érettséginek. Most négy olyan dolgot gyűjtöttünk össze a ballagásokról, amit kevesen tudnak.

  • Eduline
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Hogyan kezdődött?

Az első ballagást Selmecbányán tartották az 1870-es években - az erdészeti és bányászati akadémia végzősei a "Ballag már a vén diák..." című dallal búcsúztak az iskolától. A 19. századi "flashmob" annyira jól sikerült, hogy hamarosan más iskolák is átvették - igaz, az 1920-as években a ballagó diákok többsége már az "Elmegyek, elmegyek..." kezdetű népdalt énekelte.

Hogyan kerül só és föld a tarisznyába?

A ballagási tarisznya fontos jelkép, de miért éppen pogácsát, földet, pénzérmét és sót raknak bele? A pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, földet azért raknak bele, hogy bárhol gyökeret tudjatok ereszteni, pénzérmét pedig azért, hogy soha ne kelljen szűkölködni. Só azért kerül a tarisznyába, hogy az életetek soha ne legyen szürke, ízetlen.

Fortepan/Pálinkás Zsolt

Amikor tilos volt

Az 1950-es években betiltották a ballagási ünnepségeket, de a szokás gyorsan újjáéledt - olyannyira, hogy már nemcsak a középiskolákban, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is megszervezik.

Akik nem virágot kérnek

Harmincnégy középiskola végzősei csatlakoztak a Kézenfogva ballagunk nevű kezdeményezéshez - a diákok azt kérik rokonaiktól és barátaiktól, hogy a ballagási virágra szánt összeget vagy egy részét jótékony célra fordítsák, segítsék a Kézenfogva Alapítványt.

Igazán bámulatos felajánlást tettek a végzős diákok harmincnégy középiskolában

Harmincnégy középiskola végzősei csatlakoztak a Kézenfogva ballagunk nevű kezdeményezéshez - a diákok azt kérik rokonaiktól és barátaiktól, hogy a ballagási virágra szánt összeget vagy egy részét jótékony célra fordítsák, segítsék a Kézenfogva Alapítványt. "Évente közel 70 ezer diák végez az ország középiskoláiban, ballagásukkal emléket állítanak az ott eltöltött négy, hat vagy akár nyolc évüknek.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A tizenkét legjobb szerenádos dal: a Nickelbacktől a Kispál és a Borzig

Az érettséginél sokkal kellemesebb programok is várnak a végzős középiskolásokra a következő napokban. Az egyik ilyen a szerenád - nem csoda, hogy ilyenkor mindenki megrohamozza a videómegosztó oldalakat. Ajánlunk néhány új, néhány klasszikus és néhány elcsépelt, de témában idevágó dalt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.