Négy diákot tapostak halálra társaik, miközben órára rohantak

Iskolakezdés előtt nem engedték ki időben kollégiumukból egy közép-kínai általános iskola diákjait, s végül az...

  • MTI

Iskolakezdés előtt nem engedték ki időben kollégiumukból egy közép-kínai általános iskola diákjait, s végül az ajtónyitáskor az egyetlen szűk kijáraton át kiözönlő több száz gyerek négy társukat halálra taposta, 11-en megsérültek, közülük hárman súlyosan - jelentette a kínai sajtó szerdán.

A Laohokou városban történt tragédia okaként kötelességmulasztást állapítottak meg a helyi hatóságok és nyolc felelős vezetőt, köztük a városi oktatási hivatal vezetőjét, azonnal leváltottak. Az iskolaigazgató ügyében a vizsgálat még folyamatban van. A négyszintes épületben több mint ötszáz gyerek lakik.

2009 decemberében, szintén Hunan tartományban egy magániskolában nyolc 11 és 14 év közötti gyerek meghalt, mert a tanítás végeztével a lépcsőn lefelé igyekvő tömegben valaki megbotlott, majd egymást elsodorva mások is elestek.

Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület Akszu városában 2010 novemberében több mint negyven gyerek sérült meg, heten súlyosan, mert oktatás után a szűk lépcsőlejárón többen elestek és a gyerekek egymást taposták.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.