Oktatási és ifjúsági biztos lesz Navracsics Tibor

Az oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosnak javasolja kinevezni Navracsics...

  • MTI

Az oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosnak javasolja kinevezni Navracsics Tibort Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke - derül ki a brüsszeli testület által szerdán délben közzétett közleményből.

Túry Gergely

A brüsszeli testület közleménye szerint a magyar biztos a bizottság kulturális és oktatási, továbbá a foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat munkájára támaszkodhat majd, emellett pedig ő fog felelni a Munkavédelmi és -Egészségügyi Ügynökséggel, a szakképzések továbbfejlesztéséért felelős központtal, a munka- és életkörülmények javításán dolgozó alapítvánnyal és az Európai Képzési Alapítvánnyal fenntartott kapcsolatokért.

A biztosokat a kormányok jelölték, a testület jövőbeni munkaszervezését ismertetendő pedig Juncker megjegyezte, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy biztosokká válnak, ezek a politikusok nem az országaikat képviselik. A posztokat nem a tagállamok kapják - tette egyértelművé Jean-Claude Juncker.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.