Napi cukiság: összeházasodott két ovis Kecskeméten

A gyerekek a polgármesteri hivatalban tettek egy látogatást, a házasságkötő terem hangulata hirtelen elhatározásra késztetett két gyereket.

  • Eduline
Fazekas István

A Szivárvány Óvodába járó gyerkőcök a kecskeméti házasságkötő teremben arra inspirálták Tóth-Aradi Mónika anyakönyvvezetőt, hogy egy kis móka jegyében eljátszanak egy esküvőt - írja a baon.hu.

A gyerekek körében gyorsan megszervezték a tanúkat, a családokat, az óvónők pedig Tibor és Villő személyében találtak rá - önként jelentkezőként - az ifjú párra.

A vőlegény és a menyasszony mindent pontosan úgy csinálhatott, ahogy a felnőttek: zenére bevonulás, eskü, gyűrű, puszi., majd az óvodai jelükkel hitelesítették az anyakönyvi lapot.

A szertartás végén közösen gyújtottak gyertyát és szimbolikusan két különböző színű homokot is összeöntöttek, majd a násznéppel együtt koccintottak az üdítőkkel némi édesség kíséretében.

Kislétszámú óvoda is működtethető, de a szülőknek igyényelnie kell

A Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért közleménye szerint, ha problémás megfelelő óvodába íratni a gyermekeket, vagy csak túl távoli óvodába van lehetősége járnia a gyerekeknek, akkor az önkormányzattól igényelhető, hogy helyi óvodát nyissanak, akár kis létszámmal is. Nem kell - aránytalan terhet vállalva - másik településre hordani az óvodáskorú kisgyermekeket, ha a szülők úgy döntenek, hogy az önkormányzat helyben nyisson óvodát számukra.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.