Csépe Valéria példaként említette, hogy meghatározzák majd, mit kell tudni és milyen kompetenciákkal kell rendelkezni az általános iskola alsó tagozata, felső tagozata, illetve a középiskola végére. A koncepciót tehát már kialakították, a teljes Nat és a hozzá tartozó kerettantervek azonban még hosszú munkát igényelnek - tette hozzá.
A miniszteri biztos kijelentette: nem a mostani, túlszabályozott és "nem feltétlenül korszerű" Natot változtatják meg, hanem teljesen újat készítenek. Az új Nattal nagyobb szakmai szabadságot és az azzal járó nagyobb felelősséget kapnak a pedagógusok - folytatta.
Ez azt jelenti, hogy a tanároknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy korszerű tartalmakat korszerű módszerekkel adjanak át, emellett tudjanak korszerű, jól működő pedagógiai programokat és helyi tanterveket készíteni - magyarázta. Nagy hiány van ma az alkalmazkodás alapját jelentő digitális kompetenciákban és idegennyelv-tudásban, ennek a kettőnek a megszerzésére nagy hangsúlyt fektet majd az új Nat - közölte.
Az előbbivel kapcsolatban megjegyezte: nem informatika oktatással kívánják azt megtanítani, hanem az eszközök használatán keresztül, a tananyagba, a tantárgyakba, a tanórába beépítve. Ugyanígy kellene eljárni az idegennyelv-oktatással is - fűzte hozzá.
Csépe Valéria kitért arra is: nem lehet tudni, hogy 2029-ben, amikor a most szeptemberben iskolássá váló gyerekek elvégzik a középiskolát, milyen szakmák lesznek, és azokhoz milyen készségek szükségesek. Ezért fontos az élethosszig tartó tanulás egyik alapját jelentő problémamegoldó, illetve kritikus gondolkodás átadása az iskolában, vagyis az, hogy az ember mindig tudjon tanulni, újat tanulni és azt alkalmazni. "Ez a kulcsa, alfája és ómegája egy jól működő iskolarendszernek" - jelentette ki.
