Nagyobb szabadságot ígér a tanároknak a miniszteri biztos: újabb részletek a készülő alaptantervről

Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.

  • MTI
Fülöp Máté

Csépe Valéria példaként említette, hogy meghatározzák majd, mit kell tudni és milyen kompetenciákkal kell rendelkezni az általános iskola alsó tagozata, felső tagozata, illetve a középiskola végére. A koncepciót tehát már kialakították, a teljes Nat és a hozzá tartozó kerettantervek azonban még hosszú munkát igényelnek - tette hozzá.

A miniszteri biztos kijelentette: nem a mostani, túlszabályozott és "nem feltétlenül korszerű" Natot változtatják meg, hanem teljesen újat készítenek. Az új Nattal nagyobb szakmai szabadságot és az azzal járó nagyobb felelősséget kapnak a pedagógusok - folytatta.

Ez azt jelenti, hogy a tanároknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy korszerű tartalmakat korszerű módszerekkel adjanak át, emellett tudjanak korszerű, jól működő pedagógiai programokat és helyi tanterveket készíteni - magyarázta. Nagy hiány van ma az alkalmazkodás alapját jelentő digitális kompetenciákban és idegennyelv-tudásban, ennek a kettőnek a megszerzésére nagy hangsúlyt fektet majd az új Nat - közölte.

Az előbbivel kapcsolatban megjegyezte: nem informatika oktatással kívánják azt megtanítani, hanem az eszközök használatán keresztül, a tananyagba, a tantárgyakba, a tanórába beépítve. Ugyanígy kellene eljárni az idegennyelv-oktatással is - fűzte hozzá.

Csépe Valéria kitért arra is: nem lehet tudni, hogy 2029-ben, amikor a most szeptemberben iskolássá váló gyerekek elvégzik a középiskolát, milyen szakmák lesznek, és azokhoz milyen készségek szükségesek. Ezért fontos az élethosszig tartó tanulás egyik alapját jelentő problémamegoldó, illetve kritikus gondolkodás átadása az iskolában, vagyis az, hogy az ember mindig tudjon tanulni, újat tanulni és azt alkalmazni. "Ez a kulcsa, alfája és ómegája egy jól működő iskolarendszernek" - jelentette ki.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.