Tudtátok, hogy Nagy-Britanniában is vannak gyerekkatonák? Az iskolában is toboroz a hadsereg

Egy 16 éves gyerek jobb esetben iskolába jár, és egy sor olyan dologra nem jogosult, amire a legtöbb felnőtt igen. Nem vehet alkoholt, cigarettát, nem vezethet autót, és a választáson sem vehet részt, nyilván okkal. Nagy-Britanniában is ez a helyzet, de ott ennyi idősen már bárki csatlakozhat a hadsereghez. A katonaság már az iskolákban is toboroz, pedig az ENSZ sem nézi jó szemmel, ha valakinek 18 év alatt fegyvert adnak a kezébe.

  • Eduline

 

MTI / AP / Petr David Josek

„Hogy katona légy, legalább 16 évesnek kell lenned, de a jelentkezési folyamatot fiatalabb korodban is megkezdheted, akkor azonban szülői beleegyezésre lesz szükség” – írja honlapján a brit haderő.

A lehetőséggel pedig élnek is a fiatalok, a szigetországban a legutóbbi adatok szerint 10-ből 1 felszerelt katona 16-17 éves. Azért annyiban engedett a társadalmi nyomásnak a sereg, hogy 18 év alatt már nem küldik bevetésre a fiatalokat. Erre még 1999-ben is volt példa, Koszovóban harcoltak 17 éves brit katonák.

Az ilyen korú gyerekek sorozásával egy nagy baj van, pontosan az, hogy ők még gyerekek. Nem véletlenül az az ENSZ álláspontja is a kérdésben, hogy 18 év alatt nem szabadna katonákat toborozni sehol a világban.

A gyerekkatonákkal foglalkozó szervezet, a Child Soldiers International szerint egy 16-17 éves jóval több zaklatásnak és megaláztatásnak van kitéve a katonaságban, mint egy idősebb férfi. A fiatal katonák sokkal nagyobb eséllyel küzdenek mentális problémákkal a megpróbáltatások miatt.

A hadsereg vezetése szerint azonban semmi gond nincs a gyakorlattal, mivel mindez legális, és 18 év alatt úgysem küldik éles bevetésre a katonákat. Sőt, az Independentnek egy veterán azt mondta, hogy a legnagyszerűbb bajtársak, akikkel dolgozott, mind tinédzserként kezdték.

Nemrég Mark Bostridge író kritizálta a gyakorlatot a Guardian hasábjain. Szerinte elfogadhatatlan, hogy iskolákban toboroz a hadsereg. Igaz, a fegyveres erők tényleg erősen jelen szeretnének lenni az intézményekben. Nemrég például olyan programot is indítottak, melynek keretében veteránok járják az iskolákat, és népszerűsítik a katonai pályát tinédzserek között.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.