Muszlim diákok perlik iskolájukat Belgiumban

A belga igazságszolgáltatáshoz fordul 16 liege-i muzulmán diáklány, mert szeptember óta iskolájukban tilos a fejkendő viselése - írta az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán hétfőn.

  • MTI
MTI / EPA / Hotli Simanjuntak

A Liege környéki középiskola (HEPL) vezetésének döntése értelmében minden "hivalkodó" vallási jelkép viselése tilos, beleértve a muzulmán fejkendőt is. Eric Lemmens, az iskola ügyvédje szerint a fejkendő viselése feszültséget teremt az iskola muzulmán és nem muzulmán diákjai, de gyakran még az erősebben, illetve a kevésbé radikális muzulmán diákok között is, amely mérgező légkört teremt az oktatásban.

A tilalom célja a viták és feszültségek elkerülése a tanulás érdekében. "Ha pedig valaki a jelképek elleni hadviseléstől tartana, az iskola visszautasítja, hogy egy vallás bármilyen formában ráerőltesse értékeit és elveit másokra" - fogalmazott Eric Lemmens.

A diákok véleménye szerint az általános tilalom ellentétes a szólás- és a vallásszabadság eszméjével. A fiatal lányok szerint a fejkendőjük nem üzenet, hanem a személyiségük szerves része. Luc Misson, a diákok ügyvédje úgy vélekedett, hogy az ilyen hozzáállás csak kiélesíti a társadalomban jelen lévő feszültségeket és elősegíti az iszlám és a terrorizmus összemosását. "A fejkendők iskolai viselésének engedélye inkább segítene elkerülni a súlyosabb összeütközéseket" - fogalmazott az ügyvéd.

A tájékoztatás szerint az iskola diákönkormányzata szeptember közepén aláírásgyűjtésbe kezdett a fejkendők viselése mellett. Alig egy hét alatt 5400 aláírást gyűjtöttek össze a kérvény benyújtásához. A belga közszolgálati televízió és rádió szeptember elején arról tájékoztatott, hogy a liége-i középiskolák legtöbbjének felső tagozataiban betiltották a fejet és a hajat takaró vallási jelkép viselését szeptembertől.

A beszámoló szerint a tanév megkezdése előtt bevezetett szigorítás azért volt indokolt, mert a lányok egy része nem tartotta be az iskolai szabályokat. A diákok legtöbbje ugyanis, ha a vallási és az iskolai szabályok között kell dönteniük, inkább a vallási előírásoknak engedelmeskednek. Az iskola muzulmán fiataljainak nagy része megbélyegezte, és nem tisztességes lányoknak nevezte a szabályokat betartókat elfogadhatatlan nyomást gyakorolva rájuk - idézte beszámolójában a Marie-José intézet vezetőjének indoklását a televízió.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.