Muszlim diákok perlik iskolájukat Belgiumban

A belga igazságszolgáltatáshoz fordul 16 liege-i muzulmán diáklány, mert szeptember óta iskolájukban tilos a fejkendő viselése - írta az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán hétfőn.

  • MTI
MTI / EPA / Hotli Simanjuntak

A Liege környéki középiskola (HEPL) vezetésének döntése értelmében minden "hivalkodó" vallási jelkép viselése tilos, beleértve a muzulmán fejkendőt is. Eric Lemmens, az iskola ügyvédje szerint a fejkendő viselése feszültséget teremt az iskola muzulmán és nem muzulmán diákjai, de gyakran még az erősebben, illetve a kevésbé radikális muzulmán diákok között is, amely mérgező légkört teremt az oktatásban.

A tilalom célja a viták és feszültségek elkerülése a tanulás érdekében. "Ha pedig valaki a jelképek elleni hadviseléstől tartana, az iskola visszautasítja, hogy egy vallás bármilyen formában ráerőltesse értékeit és elveit másokra" - fogalmazott Eric Lemmens.

A diákok véleménye szerint az általános tilalom ellentétes a szólás- és a vallásszabadság eszméjével. A fiatal lányok szerint a fejkendőjük nem üzenet, hanem a személyiségük szerves része. Luc Misson, a diákok ügyvédje úgy vélekedett, hogy az ilyen hozzáállás csak kiélesíti a társadalomban jelen lévő feszültségeket és elősegíti az iszlám és a terrorizmus összemosását. "A fejkendők iskolai viselésének engedélye inkább segítene elkerülni a súlyosabb összeütközéseket" - fogalmazott az ügyvéd.

A tájékoztatás szerint az iskola diákönkormányzata szeptember közepén aláírásgyűjtésbe kezdett a fejkendők viselése mellett. Alig egy hét alatt 5400 aláírást gyűjtöttek össze a kérvény benyújtásához. A belga közszolgálati televízió és rádió szeptember elején arról tájékoztatott, hogy a liége-i középiskolák legtöbbjének felső tagozataiban betiltották a fejet és a hajat takaró vallási jelkép viselését szeptembertől.

A beszámoló szerint a tanév megkezdése előtt bevezetett szigorítás azért volt indokolt, mert a lányok egy része nem tartotta be az iskolai szabályokat. A diákok legtöbbje ugyanis, ha a vallási és az iskolai szabályok között kell dönteniük, inkább a vallási előírásoknak engedelmeskednek. Az iskola muzulmán fiataljainak nagy része megbélyegezte, és nem tisztességes lányoknak nevezte a szabályokat betartókat elfogadhatatlan nyomást gyakorolva rájuk - idézte beszámolójában a Marie-José intézet vezetőjének indoklását a televízió.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.