A belga igazságszolgáltatáshoz fordul 16 liege-i muzulmán diáklány, mert szeptember óta iskolájukban tilos a fejkendő viselése - írta az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán hétfőn.
A Liege környéki középiskola (HEPL) vezetésének döntése értelmében minden "hivalkodó" vallási jelkép viselése tilos, beleértve a muzulmán fejkendőt is. Eric Lemmens, az iskola ügyvédje szerint a fejkendő viselése feszültséget teremt az iskola muzulmán és nem muzulmán diákjai, de gyakran még az erősebben, illetve a kevésbé radikális muzulmán diákok között is, amely mérgező légkört teremt az oktatásban.
A tilalom célja a viták és feszültségek elkerülése a tanulás érdekében. "Ha pedig valaki a jelképek elleni hadviseléstől tartana, az iskola visszautasítja, hogy egy vallás bármilyen formában ráerőltesse értékeit és elveit másokra" - fogalmazott Eric Lemmens.
A diákok véleménye szerint az általános tilalom ellentétes a szólás- és a vallásszabadság eszméjével. A fiatal lányok szerint a fejkendőjük nem üzenet, hanem a személyiségük szerves része. Luc Misson, a diákok ügyvédje úgy vélekedett, hogy az ilyen hozzáállás csak kiélesíti a társadalomban jelen lévő feszültségeket és elősegíti az iszlám és a terrorizmus összemosását. "A fejkendők iskolai viselésének engedélye inkább segítene elkerülni a súlyosabb összeütközéseket" - fogalmazott az ügyvéd.
A tájékoztatás szerint az iskola diákönkormányzata szeptember közepén aláírásgyűjtésbe kezdett a fejkendők viselése mellett. Alig egy hét alatt 5400 aláírást gyűjtöttek össze a kérvény benyújtásához. A belga közszolgálati televízió és rádió szeptember elején arról tájékoztatott, hogy a liége-i középiskolák legtöbbjének felső tagozataiban betiltották a fejet és a hajat takaró vallási jelkép viselését szeptembertől.
A beszámoló szerint a tanév megkezdése előtt bevezetett szigorítás azért volt indokolt, mert a lányok egy része nem tartotta be az iskolai szabályokat. A diákok legtöbbje ugyanis, ha a vallási és az iskolai szabályok között kell dönteniük, inkább a vallási előírásoknak engedelmeskednek. Az iskola muzulmán fiataljainak nagy része megbélyegezte, és nem tisztességes lányoknak nevezte a szabályokat betartókat elfogadhatatlan nyomást gyakorolva rájuk - idézte beszámolójában a Marie-José intézet vezetőjének indoklását a televízió.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
